Harangszó, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1-5. szám

Piros Pünkösd napján... Piros pünkösd napján, régi szokás szerint, egynéhány faluban még ma is a falu legszebb lányát pünkösdi ki­rálynénak választják meg a falubeli le­ányok. Ünnep délutánján aztán fehér­be öltözik a leányság s közrefogva a szépen megkoszorúzott és lefátyolozott királynét, végigjárják a falu utcáit. Be­térnek az udvarokba és ott régi, ha­gyományos rigmusokkal felköszöntik a ház gazdáját, minden jót és áldást kí­vánnak egész háznépének. A keresztyén ember úgy vélekedik: az ünnep azért ünnep, hogy örüljünk neki, hogy felebarátainknak jót és ál­dást kívánjunk. Sok helyen szokásban volt az is pi­ros pünkösd napján, hogy a felvonuló lányok csapata egy hatalmas szalma­bábot hordott körül a faluban, nagy­orrú, irdatlan csúf madárijesztőt. Ezt a bábut szabad volt az úton bárkinek meghajigálni és megszaggatni. A me­net a csúffátett bábuval a vízpartra vo­nult és ott belehajították a habokba a megtépázott szalmafigurát. Ez már po.- 30 -

Next

/
Thumbnails
Contents