Harangszó, 1957 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1957-10-01 / 10-12. szám

csak szerinte, — hogy porhüvelyéből, amely már elvénült és lekopott róla, tudatosan megy át egy újszülött testbe.

. . . Hogy elszállt a szellem?

Ha jól értelmezzük s nem tévesztjük össze a műveltség, tudás, “nagy szelleminek járó értékmérőjével, “szellemóriások“ meghatározással, vagy a boszorkányok “szellemjárás“-ával, a szellem szó mögött ebben az esetben a lélekből sarjadt olyan titkot értünk, ami előttünk még csak egy szép fogalom. Akár az Istenség meghatározása. Ez a nemes szellem a lélekkel együtt távozik a testből — ha ütött az óra. A romlott szellem meg a romlott lélekkel hagyja el a megunt parazita hüvelyt.

A szellem éppen úgy, akárcsak a lélek, nem anyagból való, nem ölt külalakot és így nem eshetik az emberi szervek érzékei alá. így a mibenléte talán csak sejtelmes, örök titok marad mindannyiunk előtt, hogyha Nosradamus is tévedett volna.

. . . Hogy mi is az élet?

Csak következtetjük, hogy nem lehet egyéb, mint lélek és sze lem együtthatásából eredő öntudat, tudatra ébredés, amit egyszerűen “élet“-nek nevezünk. Ezek szerint tehát a “nagy életerő” ahogyan a régi próféták nevezték, a szellemmel együtt az agy-tekervények labirintusán át ural egy porhüvelyt. Tettekre serkenti. Szép és jó tettekre, vagy gonoszakra is. Éppen csak aszerint, jó vagy romlott lélek, jó vagy romlott szel em irányítja útját amig el nem kopik és fizikailag le nem pereg róla.

Egyébként az élet, a tudatos ember Tiszavirág élte a sok milliónyi esztendőt túlélő glóbusz életében talán nem is egyéb, mint egy rövid á om. A lélek és szellem tudatosságának pillanatnyi álma. Ebből az álomból egy újabb ébredés hamarosan beáll, ha a földi pályánk rögös útvesztőin a célba érkeztünk. Ott az öreg kaszás aztán eligazít, megadja az irányt az örökéletbe vezető út felé, ami csak egyenes folytatása annak, amelyen érkeztünk.

★

Most még elég távol a két élet közti keskeny folyosónak kopott küszöbétől, szálj magadba testvér. Ne téveszd szem elől, hogy rád is sor kerül és el kell számolnod a földi életed minden részletéről. Ha a reád bízott lelket és szellemet hűséggel ápoltad, akkor bátran állhatsz a Teremtő elé, mert Te ember voltál, igazhitű Ember.

MAGYARY ZSIGMOND.

Mert tudjuk, hogyha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökkévaló házunk a mennyben. — Aki pedig minket erre elkészített, az Isten az, aki a lé'ek zálogát is adta minékünk. — Mert nekünk mindnyájunknak meg kell jelennünk, a Krisztus íté’őszéke előtt... II. Kor. 5:1, 5, 10. -5125H5Z5Z5H5H5H525E5Z525H5H5H5H£a5HSE5H5H5H5H5Z5Z5HSH5E5Z5H5H5Z5B5Z5H5HSZ5E5Z5ZK- 18 -