Harangszó, 1957 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1957-10-01 / 10-12. szám
JÓZSEF A karácsonyi történetben minden személy arcát élesen megvilágítja “az a nagy fényesség”, csak egyetlen arc marad félhomályban — a Józsefé, az Űr Jézus nevelő apjáé. Mindig a háttérben áll, az evangéliumi feljegyzésekben és a szent éjsza" kát megfestő művészek festményein is, a szentírásmagyarázók magyarázataiban is, a bibliaolvasók is könnyen továbbsiklanak rajta. Pedig meg kell állanunk élőtte, sokáig nézni kell őt, míg a félhomályból előlép s akkor kitűnik, hogy nem is olyan mellékszereplő, aki csak úgy véletlenül tévedt bele ebbe az isteni színjátékba. Ő az első hitvallója a még el sem készült Apostoli hitvallás eme tételének: fogantatott Szentiélektől, született Szűz Máriától. Ő a názáreti Mária vőlegénye, Ő az, aki nem taszítja el magától menyasszonyát, mert álmában megintetett az Űrtói, hogy ami Máriával történt, a Szentlélektől van. A kibontakozó isteni titkok sejtője, aki engedelmeskedni tud az álmoknak, melyeket lát, és értelmezni tudja azokat, mint egykor József és Dániel. Hisz az anyának. Hogyne hinne, s hisz az Istennek, aki álmában szól hozzá és felveszi a gyermeket úgy, mintha az övé volna. Ez a József nagy megbízatása. Isten ahogy anyát választott a gyermeknek, éppen úgy választott apát is, mert Krisztus nem nőhet fel a világban az atyai gondoskodás, véde'em, oltalom és tekintély nélkül. József éppen olyan engedelmesen vállalta a gyermeket, mint ahogy Mária vállalja s Mária a világ ellen Józsefnél talál védelmet. Érdemes megfigyelni, hogy József minden lépése vezetés által történik. Az egyetlen ember a Szentírásban, aki Isten beszédét az álmon keresztül hallja és érti meg. A Szentírás világosan mondja, hogy Isten intette meg álmában, hogy vigye a gyermeket Egyiptomba és Isten inti, hegy mikor hozhatja haza. Rendkívüli útja ez Istennek, — de Isten útjait nem mi szabjuk meg, és ha teljességgel igaz is, hogy Isten emberek által hirdetted az Ő igéjét, de az álom által való megintetést tervei és akarata kivitelére ma is felhasználja, ha a hit nem is az álomból, hanem a hallásból születik. És József vállalt Jézusért és a gyermekért egész életén keresztül minden gondot, terhet, életveszedelmet és verítéket és kétértelműséget. A kis Jézusnak kenyeret ő keresett s ruházatot ő szerzett. Máriával együtt szívébe zárt mindent, ami jeleket látott és hallott a gyermek körül. Szemeivel nem látta meg, hogy mi lett a gyermekből, de lelke mindig érezte, hogy a jövendölések beteljesednek rajta. József olyan titkot hordott egész életén keresztül a szívében, amelyről senkinek se beszélhetett — mert kinevették volna, csak Máriával beszélhetett róla, mert ő megértette s ilyenkor elnézték a gyermeket, akihez hozzá van kötve az életük, nem az övék és mégis mindennél jobban az övék. Az Űr soha nem említi József nevét, de az atyáról soha sem tudott volna olyan gyöngéd, fiúi tisztelettől áthatott szavakat mondani (mint: ha tudtok a 5