Harangszó, 1956 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1956-03-01 / 3-5. szám

a testvérek. Diakonissza lelkészük Nagy István volt. 4. Nyíregyházán Békefi Benő ref. lelkész vezetése mellett működött egy csekélyszámu. diakonisszatestvérekböl álló kör. 5. A Magyarországtól 20 évre terjedő­­leg Csehszlovákiához csatolt Felvidé* ken, az elszakadt magyarok körében is volt diakonisszaszolgálat. Ez szervesen beleolvadt a felvidéki lelki ébredési mozgalomba, vagy inkább abból nőtt ki. Központja a kiskoszmályi árvaház volt. 1934-től kezdve 10 lelki munkás vette fel az egyszerű diakonissza egyenruhát. Volt köztük műtőstestvér, pedagógus, árvagondozó, utazótitkár, gyülekezeti diakonissza. Lelkészük Nehézy Károly reformátuslelkész volt. 6.-7. Az erdélyi és délvidéki dia­konissza munkák ismertetése külön cikk­ben fog történni. b) 1. lS9Lben Pozsonyban nyitott az evangélikus egyház diakonisszainté­zetet, melynek első főnöknője németor­szági volt. Pompás felszerelésű kórháza a legújabb történelmi fordulat óta álla­mi kézbe került. 2. 1924-ben “Fébé” néven külön egyesületet szervezett a Bethánia Egy­letből kivált nőtagok egy jelentékeny csoportja. A diakonisszaképzés kezdet­től folyt; az állandó anyagi gyarapodás lehetővé tette több szeretetintézmény felállítását, (fiú- leányinternátusok, pan­ziók aggok otthona, árvaotthonok, üdü­lők stb.). A feloszlatott anyaház épüle­tében a Sopronból átköltözött Evangé­likus Lelkésznevelő Intézet nyert ott­hont. 3. Győrben is volt egy diakonissza anyaház, melynek mintegy 60 diakonisz­­szája vo't. A DIAKONISSZÁK KÉPZÉSE A képzés helye az anyaház, mely rendesen más intézettel (kórház, iskola, óvoda, nevelőintézet stb.), áll összeköt­tetésben, hogy a gyakorlati kiképzés ki­vihető legyen. Az anyaház egyszers­mind otthon; olyannak kell lennie, hogy a diakonissza érezze otthon magát. A ház é'én az intézeti lelkész és főtestvér állanak, akik a vezetést a felsőbb egy­házi hatóság rendelkezései szerint inté­zik. A belső, házi ügyek elintézésére szükebbkörű bizottság szokott működ­ni. Az intézet házirendjét, idő beosz­tását és munkarendjét evangéliumi szel­lem hatja át, ennek kell uralkodnia, hogy jó munkát végezhessen. Szigorú igaz­ságosság, gyöngéd szeretet bölcs egyesí­tése vezet célhoz. A felvételnél a Krisztushoz való ra­gaszkodás, a szenvedő embertársakon való segítés vágya dönt. Ezért próbá­nak vetik alá a diakonisszát. A felava­táskor vallást tesz hitéről és hűséget fo­gad. Az apácától abban különbözik, hogy: 1 — nem érdemszerzésből lesz diako­nissza; 2 — nem zárkózik el a világtól. Munkaképtelensége esetén az inté­zet gondoskodik a diakonisszáról. A képzés elméleti és gyakorlati. A gyakorlatinál a helyi viszonyok, vagy különleges célok szabják meg. milyen munkára akarják kiképezni a testvéreket. Szegényház, árvaház, cse­lédotthon, idióták otthona, nyomorékok otthona, tébolyda, aggok otthona, meir ház stb. lehetnek munkahelyek. A diakonissza elsősorban misszio­nárius, s kötelességeit csak a Krisztus­sal való állandó összeköttetésben képes teljesíteni. Nagy a feladat, fárasztó a testre-lélekre nézve, emberi gyarlóság­gal, leverő tapasztalatokkal, csalódások­kal találkozik. Kemény próbára teszik ezek a legerősebbeket is. A képzésben, vezetésben a krisztusi szeretet, türelem, jóreménység, vigasz­talás, feddés, a gyengébbek terhének hordozása a követelmény. Szükséges hogy a lelkipásztor hűsé­ges segítőtársai legyenek a diakonisszák. Közli Margit testver- 5 -

Next

/
Thumbnails
Contents