Harangszó, 1956 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1956-09-01 / 9-12. szám

Kolumbusz-előtti idők Mexikójából, amelyeket jelenleg igyekszenek feltár­ni az arqueologusok, különösen Teoti­­huacan és Chichen-Itza vidékén. A CACAHUAMILPAI CSEPPKŐBARLANG A hatalmas Természet egyik fennsé­­ges műve Mexikóban a Cacahuamilpa kö­zelében látható cseppkőbarlang. Körül­belül 150 kilométerre fekszik a főváros­tól. Az utazás Cuernavaca-tól a barlan­gig 3 napi fáradságos ló vagy burro­­hátoni lovaglást igényel, de maga az út­vonal nagyon vadregényes vidék, szaka­dékokkal, vízesésekkel és vad növény­zettel tele. A bejárat egy hatalmas boltivezet, vagy 25 meter magas, ahol a látogatónak le kell szállania a mélybe, a tényleges cseppkőbarlangba fáklyák fénye mellett. A hatalmas termek, ala­kulatok és formálátok a hosszú évek so­ra óta neveket kaptak a látogatóktól. A falak be lettek borítva a karbonos­­kalciummal telített viz munká­ja által létesült szeszélyes formájú ala­kulatokkal. Fehérségük és átlátszósá­guk az alabástromhoz hasonlítja őket. A tudományos kalkulációk többezer év­re becsülik a cseppkőoszlopok kialaku­lásának az idejét. Közülük a leghíresebb a “Monolito chinesco”, kolosszális méretű mészkő­­oszlop, mely alabástromfehérségben ragyog. A “Sala del chico”, vagyis a ‘'Kecsketerem”, mivel ez a cseppkőfor­ma legjobban egy kecskéhez hasonlít, egy másik nevezetesség. Ez a cseppkő­forma azelőtt a helybeli indiánok réme volt, mivel azt elvárázsolt lénynek te­kintették. Ez a hisztéria addig tartott, amig egy utazó le nem vágta a fejet egy csákánnyal. Egy másik alakulat a “Sa­la del muerto”, a Halott terme, amely a miatt kapta furcsa nevét, mivel azelőtt egy koponya volt ott látható, körülcsip­kézve cseppkővel. A legszebbek egyike a “Sala de los Organos”, melynek ab­normis nagyságú stalaktitjai legjobban egy templomorgona csöveihoz hasonlí­tanak. A “Sala de las palmeras” stalaktitjai legjobban egy pálma karcsú törzséhez és szétnyúló, legyezőalakú lombozatára emlékeztetnek. A legtöbb látogató csak idáig szokott elmenni, mert az út még fennálló része rendkívül fáraszt és nehézkes. Mexikó volt császárnője, Ma­ria Carlota, látogatásakor beírta a nevét egy cseppkőoszlopba: “Maria Carlota idáig jutott”. Később, Maximilián csá­szár agyonlövetése és Juarez halála után, az uj elnök, Tejada ezt irta a csa­­szárnő-é alá: “Tejada előbbre jutott”. Ezek ez írások még a mai napig is lát­hatók. APACS TESTAMENTUM Ha valamék faluvégen útjaim végét elérem, rossz hátam legyén a sóké, s lábnyomom, mi fut a réten, maradjon a bujdosóké. És testálom, hogy a testemet, a szelíd lesi völgy kapja meg. S ha lesz még egy utolsó ingem, annak hagyom, aki ingyen emel Szent Mihály lovára — áldja meg érte az isten. — És azután nemsokára bánatom legyen a tájé s dalom a szilvavirágé. Sinka István 21 —

Next

/
Thumbnails
Contents