Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1955-05-01 / 5-6. szám

századokban jelölték meg. Sajnos, amint az egyiptomi sirokkaal is történt, ezeket a sírokat is kifosztották a sírrablók, úgyhogy inkább csak cserépedények és kisebb értéket képviselő tárgyak maradtak hátra- A második réteget kutták át legalaposabban. A település legnagyobb része ugyanis a 14-12. századból való és minden tekintetben bámulatosan gazdag anyagot szolgáltat. Feltárult egy hatalmas szentély monumentális lépcsőzettel. A szentély körül kisebb épületek helvzkedtek istenszobrokkal és áldozati

J

eszközökkel. Az istenszobrok között vannak egyiptomiak, sémi eredetűek, és hittita istenségek szobrai. De találtak mykenei eredetű szobrokat és edénye-J J

két is. Az utolsó, legfelsőbb réteg, amely sok leletből rekonstruálható, a Kr. e. 12. századból való. Üszkös maradványokból látszik, hogy ebben az időben a város tűzvész áldozata lett és többé nem épült újjá.

A történészeket igen nehéz feladat elé állították a Rasz Samrai leletek- Eddigi ókori forrásaink ugyanis nem emlékeznek meg erről a nagy városról, úgyhogy a régészek kezdetben még a nevét sem tudták megállapítani e településnek. Annál feltűnőbb ez, mert az asszír királyok közül több is végigseÉkszerek hold és nap motívumokkal. Ésaiás 3-;.19-21-ben említi azokat

perte diadalmas hadjáratok során a szír tengerpartot és jegyeztette fel hosszú listákon a meghódított városok nevét, de egyikben sincs szó olyan városról, amelyet azonosítani lehetne a Rasz Samrai településsel. A Kr. e. második évezredből fennmaradt másik hires leletcsoport, a Tell-el-Amarnai levelek sem nyújtottak felvilágosítást.

Olvasható történeti szövegek nélkül csak általánosságban sikerült a város történetét megállapítani. A Kr. e. második évezredtől kezdve jutott mind nagyobb jelentőséghez a tengerparti település. Hamarosan egyiptomi érdek-* körbe került, majd a hatalmas faraók hűbérese lett. Innen magyarázható meg a különböző, egyiptomi hatást mutató vagy egyenesen egyiptomi eredetű szobrok, kuítuszi tárgyak jelenléte. A Kr. e- 14. században jutott a város története fénykorába. Ekkor épült a hatalmas központi szentély és a város nagy része; A Kr. e. 13. századtól kezdve igen erős mykenei hatást mutatnak a leletek amikor a kutatók arra következtetnek, hogy a várost ebben a korban mykenei gyarmatosok foglalták el. A 12. században valószínűleg hittita uralom alatt volt a város, majd ezután — talán Tiglath-Pilezár asszír király hódításai alatt. —■ elpusztult.

— 5 —