Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1955-09-01 / 9-10. szám
— Vagyis kedves Rókonyok, a mü őseink lóvérrel köttek vérszerződést,, és a fejükbe szállott a ló vére... Ezt se nagyon értették a Bartalok, de azért ezután sokkal büszkébben hordták a fejüket- Merthát ők nem közönséges székelyek, hanem főnemesek, 1 ó f ő k... Bartal Dániel indítványára, még aznap este összegyűltek az örvendező lófő Bartalok a Leventeotthon tánctermében, hogy egy pohár bort igyanak meg a családalapító Bartal Zoltán emlékére, ki igazságos Mátyás királytól a család nemességét és dicsőségét szerezte. No, a Bartal lófők olyan tömegben gyűltek össze, hogy legtöbbjük kinn szorult az udvaron- Italbeszédek hangzottak el egymásután s ahány Bartal csak felszólalt, hogy a családalapító Bartal Zoltán érdemeit saját képzelete szerint méltassa, annyi tele pohár kortyant le minden lófő Bartal torkán. Bartal Demeter tanító uram már erősen elharapta a szavakat, ahogy ingó telepohárral, sajátmaga is erősen inogva, szólásra emelkedett: — Kedves Rókonyok!... (Taps)... Bartal Zoltán ősapánk... (Tapséljen! Nyugodjék békében)... szintén szerette a jó bort... (éljen) .. .De a vért is... Az ellenség vérét... S ha a harcban kifáradt... hazament... Sokszor annyira fáradt volt, hogy szinte elszédült... ilyenkor kénytelen volt megkapaszkodni egy borospohárban... (Taps) .. .És ivott az utódjai egészségére... A Mü egészségünkre... Mü is igyunk hát az ő egészségére... Taps! Koccintgatások, alig megnyelvelt poharak... — No, ez is jól kikészült, — gondolta magában dr. Bartal Dezső községi orvos, ki úgy érezte, hogy neki is kell szólani valamit a rokonokhoz : — Kedves Bartal Rokonok : Én azt ajánlóm, hogy Bartal Zoltán ősapánk nevét pedig a mai napon ki ne ejtsük tcbbé, mert a hangulatunk már annyira emelkedett, hogy személyével ilyen állapotban foglalkozni tiszteletlenség és hálátlanság. (Ugyvan! Ugyvan!) Igyon hát, ha tetszik, kiki a saját egészségére. Senki nem ivott. Fegyelem van ebben a népben. Bartal Kálmán főjegyző szólalt fel ezután : — Kedves Rokonok! (Taps. Éljen!) Érthető és kedves dolog, ha olykor kirúgunk a hámból, mert az italt szeretjük s aki az italt szereti, rossz ember nem lehet... (Éljen!) Összejövetelünk célja azonban az, hogy szénánkat rendezzük s ha minden rendben van, elpihenhetünk egy kis borozás mellett is... (Éljen! Ez a jó Főjegyző!) kedves Rokonok! Bartal Mózes bátyánk, mint tudjuk, egész bíráskodását lelkiismerettel, a falu javára, mindnyájunk kényelmére szentelte... (Éljen Mózesbátya!) ...Tudjuk immár, hogy ő 71 esztendős... Talán kifáradt már. .. Isten tartsa egészségét és jóindulatát és remélem, hogy legalább még vagy 20 esztendeig bíránk marad. Dehát most gyengélkedik, el se tudott jönni közénk... Megkért, hogy ma uj Bartalt válasszunk meg bírónak, merthogy ő már öreg. Szavazzunk hát kedves Rokonok, kilégyen az uj községi bíró? — Zsigmondi Zsigmondi — kiálltották valamennyien. Ő sütötte ki, hogy lófők vagyunk... Éljen! így lett Bartal Zsigmond Gyergyószabadja legújabb bírája. Zsigmond, a rokonok javát szolgáló uj biró, egyre töprengett feladatain : Rendet köllene csinálni ebben a faluban: járdákat, útakat köllene kövezni, kifestetni a községházát kivül-belül, meg a templomot is. Bartal Zoltán építette azt is, benne van a márványtábla. Igaz, mindez nem az ő feladata, dehát a jó biró legyen a főjegyző jobb keze s ha csak alkalom adódik, ő is sírja el a falu gondjait a főispán úrnak.- 19 -
