Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1954-05-01 / 5. szám
(D) Vésett pecséthenger BAU üló alakjával, kb. Kr. e. 2200-ból. (Ward). г sőt nem egyszer amalgamálta aszókat. A magyar mitológia ismert anyagából azonban sokkal többi kínálkozhatott hasonló felhasználásra. Hogy csak néhányat említsek: Ibn Fadlan szerint a magyarok az égben lakó Istent mindenek felett valónak tartják. (Numi) Tarem - (Égi) Teremtő). Konstantinos Porphirogenitos elmondja, hogy Magor király nemzetségéből való Ügyek vezér, feleségül vette Ömedbelia vezér Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert anyjának álmában isteni látomás jelent meg egy turulmadár képében s mintegy rászállva teherbe ejtette. Milyen szemléltető példa volt ez annakidején őseinknek, a Szentlélektől való fogantatás megértéséhez. Álmost pedig ezt a szent fejedelmet — aki az ég fia volt — feláldozták. Ez az áldozat a megváltás titkára mutat. Sok olyan gondolat akadt a keresztyénségben, melyeket őseinknek nem kellett külön tanítani. A szülők iránti tisztelet erősebb volt pogány elődeinknél, mint a keresztyén nyugaton, hiszen 525- ben a keresztyén Gorda királyt azért ölték meg az onogurok, s tették a pogány Magort a helyébe, mert az ősök tábláit — melyeket vallásos tiszteletben tartottak - elpusztíttatta. Ezúttal tehát az őstisztelet üldözte el átmenetileg a keresztyénséget. (Hunor és Magor.) A házassági hűség-et az egynejű pogány magyaroknál, minden egyházi és állami törvénynél jobban biztosította az a szokásuk, hogy a házasságtörőt íelnégyelék. A feltámadásba és az örökéletbe vetett hit-ről pedig honfoglaló őseink sírjai nyújtanak beszédes bizonyítékot. Nem szeretném ha félreértenék. Őseink pogányok voltak a javából s hi(5) Kálmány L. Magy. Tudományos Akadémia nyelv és szépt. ÉRTEKEZÉSEK 1885. 9 í. tűk sokban ,nagyon is eltérő volt a keresztyén hittől. De ennek elemei — az azonosak csakúgy, mint az eltérőek — mindmáig fennmaradtak. A pogány magyar mitológia tehát összetört, mert a keresztyén hittérítés annak magasrendű és vele egyező elemeit magáévá tette sőt abszorbeálta, viszont az eltérő, alacsonyabbrendű elemek — az egybéfoglaló mitológia híjján — csak összefüggéstelen babonatörmelékként éltek vagy búrjánzottak tovább. ......... A finnek erőssége: egyszerre két gyökérből — a keresztyéni hitből és nemzetük ősi hitvilágából — táplálkozik. A Kalevala megjelenése után tehát nem új pogányság született hanem az a pietista mozgalom mely a néplélek legmélyebb rétegeibe szétáradva csodálatos fejlődést indított el. “Lönrot és a Kalevala azt jelenti, hogy egy nép elkezdett a saját gyökereiből táplálkozni, leikéből Ielkedzeni.”(7) Néhány évvel ezelőtt az egész világ lélekzetvisszafojtva figyelte harcukat a “Mannerheim vonal”-on. Legtöbben úgyvélték, hogy ott egy hatalmas és modern erődrendszerrel védték a keleti határt. A Mannerheim vonalon ezzel szemben nem volt semmiféle erőd — csak az istenadta tavak, sziklák és fenyők. Viszont, ha egy finn városkából katonavonat indult a frontra, ott volt a város apraja-nagyja s együtt énekelték: “Erős vár a mi Istenünk”... “És az “Erős Vár“ erősebbnek bizonyult, mint a Maginot, Siegfried vagy az Árpád-vonal. Hogy megmaradjunk és élhessünk, nekünk is kellenek ezek az erők. Báthory László (6) Bobula Ida: A magyar ósvallás nagyasszonya. (7) Karácsony Sándor: A százesztendős Kalevala.
