Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1954-04-01 / 4. szám
BABEL A nagy kerek síkság, Sineár földje ma kétakkora mint volt, mikor első lakói odaértek Kelet felől. A két folyó lassan tölti tovább a Perzsa öblöt és talán már a szumírok idejében is így szaporodott a föld, hisz az özönvíz emlékeként sokméteres iszapréteget találtak mélyen egy szumir város alatt. A jövevények messziről jöttek, Középázsiából. Istenük az Ég istene volt s csak az égbenyúló magas hegyeken érezték közel magukhoz. A nagy síkságon akkor még nem volt hegy, de az istennek hajlék kellett. Úgy hordták össze minden városban a hegyet, hogy a tetejébe templomot emeljenek. A leghatalmasabb ezek között „Etemenanki“,-a bibliai Bábel tornya. A várost az Ég Kapujának hívták Dingir Ka volt a neve. Ezt fordították sémi nyelven Bab-Ilu névre. (1). A torony évezredek alatt elenyészett de II. Nebukadnezar újra építtette. A Biblia az első toronyról beszél, de a másodikról is hagyott írott emléket Herodotos görög történetíró és Ktesias perzsa udvari orvos. Adataikat az utókor mesés túlzásnak minősítetette, de az ásatások igazolták a bibliai és történeti hagyományokat. Századunk elején Koídewey Róbert német archeológus 10 évi munkával napvilágra hozza mindazt ami Baylonból és Bábel tornyából megmaradt. A hagyományok nem túloztak, leghatalmasabb városerőd került elő a 15-40 méteres hulladék alól benne az ókor csodáival Semiramis függőkertjével és Bábel tornyával. A romjain II. Nebukadnezar által újraépített lépcsőzetes piramis alapja 90 méter széles, magassága ugyanannyi. Kékzománcos borítótéglái messzire csillogva köszöntötték a zarándokot. Tetejóről messziről lehetett látni az ellenséget, akár barbár horda, akár árvíz közeledett. Mindkettő ellen védte a várost 11 méter magas fala, melynek tetején két szekér ki tudott térni egymásnak. A Biblia Bábeli nyelvzavarának lényege már a szumir (2) nyelvvel kezdődik. A szumir nyelvet azért nem tudják nyelvcsaládba sorolni, mert több nyelvcsoporttal mutat rokonvonásokat. Legerősebben a török népekkel, a jenisszei osztjákokkal, velünk és kis testvéreinkkel a vogulokal és osztjákokal, sőt egy régi kaukázusi kulturnép, a Georgiái grúzok is szumirrokonságukat bizonyítják. Olyan messziről vándoroltak hogy a hosszú úton nyelvük eredeti jellege elmosódott. A legvalószínűbb ráni eredetűek. hogy östu-Később a sémiták, sőt még árja és kihalt népek egész seregének egymástól teljesen eltérő nyelve fokozta a bábeli nyelvzavart. Babylon az ókor legtöbb nyelvű városa volt. Báthory László 1. DINGIR KA — (Ég tenger kopu szavakban él tovább az ujgur (székelyó) nyelvben. Jelentése isten kapuja — BAB ILU, görögösen BABYLON, héber BAB EL. 2. Az uráli, török, tibeto-konai és kaukázusi elemekből álló szumir tehát keverék nyelv.
