Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-03-01 / 3. szám

... setétség vala a mélységnek színén és az Isten lelke lebeg vala a vizek felett. .maga a tény, hogy a lebegést a kőtől (rachaf -héber-) szóval fejezi ki, érthetetlen volna ezen népek íb) mithologiájának ismerete nélkül.

Őseink hitvilágának ugyan alig maradt nyoma, de rokonainkéhoz hasonló kellett legyen. E nyomok emléke, maradt fenn, a magyar rom. katholikusok Boldogasszony-kultuszában mely meglepően emlékeztet a szumir eredetire, (c)

Amilyen magyarosan hangzik Ur város neve, úgy a szó maga teljesen azonosan azt is jelenti, amit még ma is magyarul ezalatt értünk.

Ur város romjaiból nem csak a Biblia igazsága, hanem a magyar és magyarrokon népek egymásra kölcsönösen ható kultúrájának ősi volta is bizonyított lett.

A szumir nyelv emlékeit cseréptáblák érzik, melyeken az irás 4- 5000* évvel dacolva fennmaradt. Az üzletben, gyárban, irodában mindenütt készen állott a nedves ronggyá letakart agya: gtábla. A keresb dő vagy az írnok rárótta a szállítójegyzéket vagy a számlát. A tábla a tűző napon néhány perc alatt kiszáradt és ezt azután azonnal kiégették. Az iratok két példányban készültek, az egyiket az ügyfél kapta, a másikat pedig az irattárba tették. Ezek a táblák, memelyekböl minden elkepzelheiö tartalmú akad, valamennyi papírfajtát túlélték.

Nézzük csak ezt a nagy lapot: textilgyári főkönyv egy oldala. 4000 éve Ur városában eleven élet folyt, s a templom mellett egy textilüzem dolgozott. Az üzem a templomé volt. A széles tábla egyhavi elszámolás. A szövőnők nevei mellett egyenkint feltünteti a naponta kiadott gyapjúanyagot és a gyártott szövet mennyiségét. A kisebb táblák, átvételi-elismervények a gondnok aláírásával és egy raktár jegyzék a tartalékraktár részére. Ez 4200 éves. (d)

*

Ezek az emberiség máig ismert legrégibb 4-5000 éves emlékei, minden ma élő kultúrnépet messze megelőzően a mi magyar szavainkat már leírták és rokonainkét is őrzik, s e régi cserepek b izonyítják, hogy őseink hite és kultúrája az volt, mint a mai kultúra alapjait lerakó legelső művelt népé — a szumiroké.

'Báthory QciiizLó

(a) — A szumir nyelvet már vagy száz éve ismerjük. Eleinte őstörök (ósturáni) nyelvnek tartották, majd a jenisszei osztják nyelvvel való jelentékeny egyezése miatt tibeto-kinai nyelvek közé soroziák. Ma a bornu nyelv rokonának minósitik

(b) — Munkácsy Bernát: Keleti Szemle 3912 -vf. 261 oldaltól (vogul, mythologiákról). V. ö cserémisz, altáji tatár mythologia.

(c) — Kálmány L. rom. kath. lelk-sz. Magy. Tudományos Akadémia. Értekezések 1885. (A íinn Maan. emá, a vogul Jolitarem és a mongol Jársu íöldanya kultuszok hasonló nyomai).

(d) — C. Leonard Woolley: Archeology, The Mirror of the Ages. 1928.

15