Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1954-03-01 / 3. szám
’■'Te vagy az Ur, az Isten ■aki választottad Aoraliámot és kihozád ót a Káldeusonak Ur nevű városából és nevezéd ót Ábrabámnak." Neh. 9: 7. Régen az embereknek a Biblia minden szava szent és igaz volt. Kételkedni csak a múlt században kezdtek. A “felvilágosodás” százada azonban nem csak a hitetlenséggé fajult materializmus szülője, hanem egyidejűleg a tudományos kutatásé is. Mezopotámiában már jó egy évszázada templomok, paloták, lakóházak maradéka kerül napvilágra többezeréves homoksírjából. Ezek, között olyan tömegű a cserépbe égetett írás, hogy az 1900-ig feltárt anyagot még a mai napig sem bírták a tudósok feldolgozni. Bábel tornyát, Balbylont Ninive romjait, Nimród városát és a Bibliában említett csaknem valamennyi helyet már kiásták, s így az egykor csak mesealakoknak hitt királyok és hadvezérek életének — sokszor még apró — eseményeit is, ma már (évszámokkal) pontosan ismerjük. A Biblia történeti részének adatait mesének vagy legendának tekinteni ma már nem hitetlenség, hanem egyszerűen csak műveletlenség. Nekünk magyaroknak ugyanakkor az archeológia bizonyítékokat hoz arról, hogy őseink nem műveletlen vándornépek voltak, hanem kultúrájuk összefüggött az emberi kultúra eddig ismert legrégibb és legmagasabb megnyilvánulásaival. * Leonard C. Woolley angol archeológus, alig harminc éve ásta ki Ur városát a káldeusok földjén és az ottfellelt adatokból végérvényesen megállapítja, hogy az özönvíz történelmi valóság volt. Ur városában az eddig ismert legősibb kultúra és kultúrnép emlékeit találta meg, s bebizonyítja — többek közt — hogy, a szumir Gilgames eposz és > a bibliai özönvíz-történet, ugyanazt az eseményt beszéli el. Urból indult el Álbrahám, a zsidó nép ősatyja. Az ő idejében azonban már sémiták lakták ezt a várost, a műveltségük viszont az előttük ottélt szumir-nép hagyatéka. így a szumirok hagyatéka mindaz amiről Ábrahám előtt a Biblia szól: a teremtés és az özönvíz története. A szumir nyelv alapjai középázsiai eredetre mutatnak s bizonyos, hogy testvére volt onogur őseinknek csakúgy, mint az ujgur (székely) nyelvű néptöredék őseinek, (a). A szumir nyelvvel való rokonsági kapcsok vizsgálata helyett amit kielégítően bizonyítani, egyelőre még nehéz feladat lenne lényegesen érdekesebb az a tény, hogy a magyarrokon népek kapcsolata, sem a szumir, sem pedig az azon épült assyr-babyloni kultúrával soha sem szakadt meg. Ezeknek a népeknek a hagyományai lényegileg egyeznek az assyr-babyloniai és a héber forrásoknak hasonló tárgyú közléseivel, ső'; változataikban egymást kiegészítik és megvilágítják. Például a Biblia második sora 14
