Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-02-01 / 2. szám

"Beszélnek az őóí óírok

Évezredek emlékeit őrzi egyrészt élő nyelvünk s ebből valamint a rólunk szóló idegen tudósításokból következtethetünk az utolsó évezred előtti történelmünkre, d e ezeket történelmi tényékké csak az archeológia hitelesítheti, minthogy ez utóbbi nem csak feltevésekkel és emlékekkel, hanem ezeken túl, a kézzelfogható tárgyi anyaggal bizonyít.

A régészek számára egyetlen hatalmas temető a Tisza-Duna tája. Eke, ásó nyoma csontokat fordít ki a földből. A földet munkáló magyar nem >s gondol rá. hogy talán éppen ősei sírján jár.

Gepidák, rómaiak, hunok, avarok, szlávok pihentek el itt, mielőtt őseink megtelepedtek s később is jónéhány fajta hagyott hátra tömegesen sírokat. Enynyi nép között hogyan találjuk meg őseinket?

A magyar tudósvi-Csaköli (Orkhon) sírkő Mg több mint Száz eSZ- ujgur írással tendeje megfelelt erre

a helsinkii múzeumban i / i / °

a kerdesre.

Benepusztán találtak egy sirt, benne pénz is volt, Berengár olasz király ezüstpénze. Ez a pénz pontosan meghatározta a lelet korát, minthogy a nevezett, 888 és 924 között uralkodott. Honfoglaló vitéz sírjára akadtak tehát! Sok sírból került elő később olyan keleti és nyugati pénz, melyet a honfoglalás korában vertek, illetve használtak. Az ország, bármely részéből előkerült ötvösmunkák, lószerszámdiszek, kengveMk, szablyák s nyílhegyek, mind egyöntetű jellegűek voltak.

Ezeknek a síroknak azonban volt, egy eddig sehol a világon nem ismert, közös különlegessége: a gazda mellett soha sem találták meg, a veletemetett lovának összes csontját. Mig az egyéb népek egész lovat, sőt néha több állatot is temettek a halott mellé, addig a magyarok megették a halotti toron a lovat és csak koponyáját s lábszárcsontjait földelték el a halottal. Ezen az alapon sikerült azután pontosan megállapítani, hogy melyek a magyar sírok, de nem csak otthon, hanem mindenütt a keleti őshazákban is. (a)

Az anthropologia csak később fogta vallatóra az alvókat, mi fajták voltatok?'

Bartucz megállapítása szerint a mai magyarság közel felének, ugyanaz a koponyája testalkata, mint volt honfoglaló őseinknek, (b)

A tiszaháti dombokat a nép korhányoknak nevezi. Ugyanolyan sírok ezek mint az avar sirdombok vagy az ázsiai kurgánok és a székelyföldön fellelt ősi hantok. S a korhadó székely fejfákon pedig néhány betűben nyoma van az ősi rovásírásnak. Sirfelirást már a törköknél találunk, de nem csak fába, hanem kőbe vésve is. Az Orkhon folyó mellett találtak két ilyen nagyméretű sirkövet,.

Az énlakai unitárius templom székely (ujgur) Írásos felirata

6