Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1954-11-01 / 11-12. szám
kardokat hun mintára vasra cseréli át. Ekkor hatja át a legerősebben Kínát Túrán művészete. A turáni díszítő stylusnak fő jellegzetessége, hogy nem hagy üres részt a fömotivum mellett, hanem az egészet kitölti kisebb ábrák seregével. A scytha-szibériai művészet lelőhelyei a sírok, főként lószerszámok és eszközök fémdiszitése, harc és vadászjeleneteket ábrázoló plakettek, Főmotivumuk állatok harca. A kínai és turáni plakettek közt szinte semmi különbség sincs. A turáni hatás megszünteti a kínai művészet addig tiszta realista jellegét. A scytha művészetet már régebben ismerték, azt hitték eleinte hogy a szittya vett fel kínai hatásokat. Később mezopotámiai, görög, perzsa művészi elemek Kaukázusig vándorlásáról spekuláltak, melyet az örökké mozgó turániak vittek Kínáig. Az archeológia mai állása szerint dél Szibériát, az Ural vidékét, a Káspi és Fekete tenger mellékét egészen Irag—ig rokon törzsek lakták, kultúrájuk is rokon volt. A legrégibb szumir pecséthengerek és a scytha szibériai lemezek állatharcai egyazon nagy ön ősi művészet maradékai, teremtöjük egy kultúra, melyet neveezheíünk scytho-sz,ibériainak, turáninak, vagy belsőázsiainak. A honfoglaló magyarok művészete a lószerszám, tarsolylemezek és eszközök s a ruha (gomb, lemez) díszítésében ugyanez a turáni művészet. Ez él tovább a keresztyén kor művészetében is. Szemben az egykorú európai művészet . " .........." __ .1 A hencidai ötödik sir zablája. (Honfoglalás kora) Fettich Nándor után. megmerevedett mondanivalóival, sablonos byzánci alakjaval a magyar ábrázoló művészet lendületes. Ez a lendület teszi a kolozsvári testvérek prágai Szent György szobrát az akkori európai művészet páratlan szépségévé. A kínai művészet jelentősége magyar szempontból az, hogy ősmagyar díszítő művészetünk elemeinek pontos kormeghatározásához segít a pontos kínai chronologiájával. Az egységes turáni művészetet az orosz terjeszkedés orthodoxiájának merevsége darabolta szét és ölte meg. Báthory László A turáni és ösmagyar művészet azonosságát bőven tárgyalja: H. Ardenne de Tizac; L’art chinois classique. Paris 1926 A turáni és k;nai művészet összefüggésének bö irodalmát adja: László Gyula; A honfoglaló magyar nép élete. Budapest 1944. A kegyességnek tudománya csak addig tetszik sokaknak, míg az ő kívánságukkal, melyre a természet szerint hajlandók, nem ellenkezik. És midőn hallják- hogy a pokol elkerülésének és az örökélet megnyerésének útját és módját az Isten Törvénye és az evangélium tanítja: sokan meg akarják magukat oszlatni és mind az Isten Igéjéhez; mind a testhez akarnak ragaszkodni — a kegyességnek és hiábavalóságnak gyakorlásához — 11 egyszerre akarnak nyúlni. Amiképen a jó füvön legeltetett kövér juhok a sovány helyen legeltetett ösztövér juhokkal azonegy mészárszékre vitetnek; így palotákban lakozó és minden világi jókkal bővölködő nagydicsőségű urak. a kunyhóoúkákban lakozó szegény emberekkel azonnegy koporsóba mennek- Megegyegy ott és ebben semmi különbség nincsen. Váralyai Lőrinc (1659)
