Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1954-11-01 / 11-12. szám
A "kfran cLinadzüa muvc6<zete Kina története a Kr. e. XXX században kezdődik, északnyugatról vagy északról, jönnek az első foglalók. Tibetiek voltak—e vagy törökök az állattenyésztő és vadász hódítók? Mindegy. Mind kínaiakká váltak a XXX—XXVÍI századokban betelepült pásztomépek és földmivesekké. A belsőázsiai népek honfoglalalása veti a termékeny földekbe a kinai szellem csiráit; ez a honfoglalás indítja el a Kr. e harmadik és második évezredben a kinai kultúra fejlődését. A kinai civilizáció tehát nem a legöregebb. A Hoangho és Jang—ce lapálya még a nem rég jöttek és most jöttek csatatere miket a szumir nép már a Lagasi patesik komoly művészetét teremti s a Nilus völgyében Egyptom IV. dinasztiája építkezik és a Földközi tenger szigetein már Knossos művészetét ismerik. A kinai kultúra csak ekkor kezdődik. Kik teremtik! A Fekete tengertől a Sárga folyóig, Pamirtól és Tibettől északra, egy nagy füves mező szeli át Ázsiát, sősidök óta lakják nyelvre és fajra nézve talán különböző, de egy életformáju népek, seythák, hunnok, törökök, mandzsuk, uráliak, mind állatenyésztők és harcosok. Ez a mérhetetlen nagy föld túrán. Nem faji, nyelvi viták tárgya, hanem földrajzi és történelmi valóság. Ennek a lakói alapítják Kínát. A nagy pusztákról pásztorokat csalo-Állaíok harca. Turáni arany lemezaz Ermitage múzeumból gat a termékeny föld. A Sárga folyó völgye ontja a táplálékot, a Jang-ce partján magától nő a rizs. Mongol, török, mandzsu hódítók birodalmat, dinasztiát alapítanak és eltűnnek a kinai tengerben, de hóditó és leigázott ugyanaz, turániak. Az áldott anyaföld viszszatartja, meggyökerezteti a jövevényeket, kik harcos pásztorokból békés földmivesek és turániakból kianaiak lesznek. Milyen mértékben érvényesül a szüntelen turáni hatás a kinai művészet alakulásában és fejlődésében7 /Az összehasonlító vallástörténet valószínűnek tartja, hogy a szumir, magyarfinn, török — mongol — mandzsu és kinai mythologiák egy belsőázsiai ősi kultúra hajtásai. Ősturáni a kínaiban az Ég tisztelete, őskultusz, asztronómia. Bertrand Lauffer kimutatta hogy Kina és Szibéria átfejlődése a bronzból a vaskorszkba azonos és szorosan öszszefüggő folyamat. Kínát tehát turániak ternemtik, adják hitének és bölcseletének alapjait, öszszefügg technikájuk fejlődése is. Természetes hogy Kina művészete sem maradt turáni hatás nélkül. Legszembeötlőbb ez a hatás a Han dinasztia (Kr. e 202—Kr. u. 250) művészetén. Kina egész hun kultúrát vesz át ekkor, a lovasság alkalmazását és fegyvereit, harcomodort, ruhát, a bronz Allathare. Kinai aranyozott bronz munka a Bruxellesi Stöcklet gyűjteményből — 10 —
