Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1954-09-01 / 9-10. szám
eredménye tulajdonképpen a következő két postulátumnak, a természet által számunkra, emberek számára való kinyilatkoztatása: 1) A testeknek nincs abszolút sebessége. Nincs abszolút nyugvó közeg. A testeknek csak relatív, valamely más mozgó testre vonatkoztatott sebessége van (innen a relativitás elnevezés. A relativitás elmélet azonban nem merül ki ennek az egyszerű és látszólagos igazságnak a kijelentésében.) 2) A természetben minden úgy alakul, minden úgy értékelődik, hogy a fény sebességének értéke c = 300.000 km/sec. állandó (abszolút) maradjon. Einstein szerint a Michelson-Morley kísérlet negatív eredménye által számunkra kinyilatkoztatott fennti két alapigazságból (amely két, szerintük látszólagos alapigazság, a relativitás tulajdonképpeni lényege) kell levezetni, felépíteni az új fizikai világképet. Einstein nem is takarékoskodik új és meglepő levezetésekkel, kijelentésekkel. Csak példaképpen említek néhányat: „Az első alapigazságból logikusan következik — állítja Einstein — hogy nincs éther. Amit a tudósok éthernek neveztek, az tulajdonképpen a tér, az ür, a vacum.“ Mivel az éther gondolat hívei számára az éther mindig valami anyagszerűt jelentett, a térnek az étherrel való azonosítása tulajdonképpen, a tér „materializálódását” jelentette- Einstein ezenirányú gondolatmenetére csakhamar azzal tette fel a koronát, a materializmus híveinek nagy örömére, hogy kijelentette, miszerint az eddig végtelennek tartott tér — véges. Einstein szerint a tér „görbült“ s végeredményben önmagába visszatér. Einstein hívei szeretik a világmindenség terét egy gumilabda héjjához hasonlítani. A második alapigazságra támaszkodva pedig kimondja, hogy amikor két fénysugár fut egymással szemben, akkor relatív sebességük nem 2x„c“ azaz 600.000 km/sec. hanem csak egyszer „c“ azaz 300.000 km/sec. Az első és második alapigazságra támaszkodva mandja ki Einstein, hogy a tömeg, az idő és a táv, tehát a fizikának három alapmennyisége: nem abszolút — mint ezt idáig minden fizikus nemzetség elfogadta — hanem mindenik értéke függ, a megfigyelő, egy más testre vonatkoztatott (relatív) sebességétől. Einstein fennti következtetéseinek létjogosultságát talán minden további nélkül elfogadnánk, ha azok előbbrevittek volna bennünket a természet titkainak megértésében. Azonban erről szó sincs, amint azt maga Einstein legújabb munkájának előszavában szomorúan bevallotta, az egyesített erőtér elméletének nyilvánosságra hozatalának alkalmával. Einstein relativitás elmélete a világosság és érthetőség helyett inkább egy furcsa misztikumot vezetett be, mint új elemet a fizikába. Talán ez az oka, hogy éppen évtizedünkben, újra nagynevű fizikusok igyekeznek egyre erőteljesebben hangsúlyozni a relativitás-elmélettel szembenálló véleményüket. Sir Edmund Whittaker 1951-ben megjelent könyvében méltatlankodva jegyzi meg, hogy nem helyes semmi-nek (vacum) nevezni azt a valamit, ami a gravitációs, mágneses és elektromos erőterek hordozója. Helyre kell állítani az éther fogalmát. Ugyanígy nyilatkozik Dirac, a nagy angol matematikus-fizikus is. , Folytatjuk Felkérjük olvasóinkat akik igényt tartatanak rá, hogy Hanrangszót a jövőben is rendszeresen eljuttassuk címükre, hogy központi irodánknál, vagy templomunknál, e célra: egy évre legalább Cr$ 100. - támogatást fizessenek be- Postaküldemények címzése: Rév. János Apostol, Igreja C- Reformada do Brasil. Caixa Postal 2808. Säo Paulo— 12 —
