Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-09-01 / 9-10. szám

eredménye tulajdonképpen a következő két postulátumnak, a természet által számunkra, emberek számára való kinyi­latkoztatása: 1) A testeknek nincs abszolút se­bessége. Nincs abszolút nyugvó közeg. A testeknek csak relatív, va­lamely más mozgó testre vonatkoz­tatott sebessége van (innen a rela­tivitás elnevezés. A relativitás el­mélet azonban nem merül ki en­nek az egyszerű és látszólagos igazságnak a kijelentésében.) 2) A természetben minden úgy alakul, minden úgy értékelődik, hogy a fény sebességének értéke c = 300.000 km/sec. állandó (ab­szolút) maradjon. Einstein szerint a Michelson-Morley kísérlet negatív eredménye által szá­munkra kinyilatkoztatott fennti két ala­pigazságból (amely két, szerintük látszó­lagos alapigazság, a relativitás tulajdon­képpeni lényege) kell levezetni, felépí­teni az új fizikai világképet. Einstein nem is takarékoskodik új és meglepő levezetésekkel, kijelentésekkel. Csak példaképpen említek néhányat: „Az első alapigazságból logikusan kö­vetkezik — állítja Einstein — hogy nincs éther. Amit a tudósok éthernek neveztek, az tulajdonképpen a tér, az ür, a vacum.“ Mivel az éther gondolat hívei számára az éther mindig valami anyagszerűt je­lentett, a térnek az étherrel való azonosí­tása tulajdonképpen, a tér „materializá­­lódását” jelentette- Einstein ezeni­­rányú gondolatmenetére csakhamar azzal tette fel a koronát, a materializmus híveinek nagy örömére, hogy kijelentet­te, miszerint az eddig végtelennek tar­tott tér — véges. Einstein szerint a tér „görbült“ s végeredményben önmagába visszatér. Einstein hívei szeretik a világ­mindenség terét egy gumilabda héjjához hasonlítani. A második alapigazságra támaszkodva pedig kimondja, hogy amikor két fény­sugár fut egymással szemben, akkor re­latív sebességük nem 2x„c“ azaz 600.000 km/sec. hanem csak egyszer „c“ azaz 300.000 km/sec. Az első és második alapigazságra tá­maszkodva mandja ki Einstein, hogy a tömeg, az idő és a táv, tehát a fizikának három alapmennyisége: nem abszolút — mint ezt idáig minden fizikus nem­zetség elfogadta — hanem mindenik ér­téke függ, a megfigyelő, egy más testre vonatkoztatott (relatív) sebességétől. Einstein fennti következtetéseinek lét­­jogosultságát talán minden további nél­kül elfogadnánk, ha azok előbbrevittek volna bennünket a természet titkainak megértésében. Azonban erről szó sincs, amint azt maga Einstein legújabb mun­kájának előszavában szomorúan beval­lotta, az egyesített erőtér elméletének nyilvánosságra hozatalának alkalmával. Einstein relativitás elmélete a világosság és érthetőség helyett inkább egy fur­csa misztikumot vezetett be, mint új ele­met a fizikába. Talán ez az oka, hogy éppen évtize­dünkben, újra nagynevű fizikusok igye­keznek egyre erőteljesebben hangsúlyoz­ni a relativitás-elmélettel szembenálló véleményüket. Sir Edmund Whittaker 1951-ben megjelent könyvében méltat­lankodva jegyzi meg, hogy nem helyes semmi-nek (vacum) nevezni azt a vala­mit, ami a gravitációs, mágneses és elek­tromos erőterek hordozója. Helyre kell állítani az éther fogalmát. Ugyanígy nyilatkozik Dirac, a nagy angol mate­matikus-fizikus is. , Folytatjuk Felkérjük olvasóinkat akik igényt tartatanak rá, hogy Hanrangszót a jö­vőben is rendszeresen eljuttassuk címükre, hogy központi irodánknál, vagy tem­plomunknál, e célra: egy évre legalább Cr$ 100. - támogatást fizessenek be- Pos­taküldemények címzése: Rév. János Apostol, Igreja C- Reformada do Brasil. Caixa Postal 2808. Säo Paulo­— 12 —

Next

/
Thumbnails
Contents