Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1954-09-01 / 9-10. szám
(Paródia) Pál apostol levele a macedónokhoz Mélyen tisztelt Uraim, bizonyára még fognak Önök emlékezni a közelmúltban hozzám intézett meghívásról, hogy menjek át Macedóniába és legyek segítségére az ott lakó népességnek- bizonyára meg fognak bocsátani, ha őszintén megmondom, hogy kissé meglepett Önöknek az a kívánsága, hogy valaki, az enyémhez hasonló egyházi pozícióban, komolyan fontolóba vegye az önök meghívását ilyen hiányos tájékoztatás esetében. Számos dologról szeretnék tájékoztatást kapni, mielőtt döntenék és nagyon megköszönném, ha írnának nékem néhány sort Troásba címezve. Először is szeretném tudni, hogy Macedónia körlelkészség-e, vagy Csupán egy egyház- Ez nagyon fontos, mert már sokszor hallottam, hogy ha valaki egyszer körlelkészségbe kezd, nagyon nehezen tud állást kapni állandó letelepedésre. Ha Macedónia több gyülekezetből áll, őszintén megmondom, hogy nem igen gondolhatok a meghívás elfogadására. De van egy másik nagyon fontos dolog, amit Önök szintén figyelmen kívül hagytak a rövid és talán kissé túlságosan hirtelen meghívásban. Tudniillik egyáltalán nem történt említés a jövendő fizetésemről. Én a világért sem prédikálok pénzért, de vannak bizonyos dolgok, amelyeket feltétlenül számításba kell vennünk. Hogy például csak a hosszú és költséges iskoláztatásomat említsem- No meg hadd mondjam meg azt is némi megbocsátható büszkeséggel, hogy tagja vagyok a Sanhedrinnek, az egész papságban egyedül. Az az idő régen elmúlt, mikor még azt lehet kívánni valakitől, hogy kezdjen bele valamilyen teljesen ismeretlen munkába anélkül, hogy a legcsekélyebb fogalma volna a neki járó fizetésről. Az ázsiai munkamezőn meglehetős pozíciót vívtam ki magamnak, és így valóban végtelenül kellemetlen lenne rám nézve egy meggondolatlan lépéssel a már biztos állást elveszíteni. Azt sem tehetem meg, hogy olyan helyre menyek, rnnely nem jelent előre haladást az előző pozíciómmal szemben. Ez csak olyasmi lenne, amit az apostolok így szoktak mondani maguk között, “dollárt dollárért.” Ezért legjobb lesz, ha a macedóniai testvérek összejönnek és megbeszélik, mit lehetne tenni a fizetés kérdésében. Önök továbbá nem mondtak semmit Macedóniáról azonkívül, hogy segítségre szorul- De vájjon nyújt-e a hely társadalmi előnyöket? Meg van-e a< egyház jól szervezve? Nem régen kaptam egy meghívást Damascusból, hogy felemelt fizetésre menjek Vissza és mondták azt is, hogy meglehetősen kedvező benyomást hagytam magam után a jeruzsálemi egyházban. Ha szükséges, megemlíthetik Önök azt a tényt is a macedóniai presbitérium előtt, amit néhány judeai atyafitól hallottam, hogy csak még néhány évig várjak, és a jeruzsálemi gyülekezet haúlandó lesz bármit megadni a számomra- Ajánlásokért írhatnak Önök Főtiszteletű Dr- theol. Simon Péter úrhoz Jeruzsálembe. Még csupán azt akarom hozzátenni, hogy az emberekkel elismerten nagyszerűen tudok bánni és az argumentáló prédikálás különösen erős oldalam. Abban az esetben, ha a meghívást elfogadnám, fenntartom magamnak a jogot, hogy évenként két havi szabadságot kapjak és időközönként előadókőrútra menjek. Egyik előadás sorozatom “Kosárban a falon” címmel bárkinek megér két drachmát. Kiváló tisztelettel: Pál.
