Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1954-09-01 / 9-10. szám
XL udomány MAGYAR FIZIKUS A RELATIVAS ELMÉLET RELATIVITÁSÁVAL SZEMREN , ERDÉLYI ISVÁN cikkének folyatása A fenti elvek elfogadása után az álló földön és a földdel együttálló műszer karjai között keresztülfújó éthert egy nagy „v“ sebességgel áramló folyóhoz, az árral szembe és az árra merőlegesen utazó fénysugarakat pedig csónakokhoz hasonlították; amelyeknek egyenlő utak megtétele után vissza kellet térni a kiindulási pontba. Természetesen a csónakok ön-sebességét“ „c“ egyenlőnek gondolták. A folyó „v“ sebessége azonban a különböző irányba haladó csónakok „c“ sebességére kölönböző módon hat- Ügy, hogy az árral szembe és vissza-haladó csónak kissé később fog az elindulási pontba visszaérni, mint a vele egyidőben elindult másik csónak, amely a folyón keresztül tette meg, az ugyanolyan hoszszú oda-vissza utat. A fény esetében ez az időkülönbség 1015 másodperc nagyságrendű. Elképzelhetetlenül kis időköz. Michelson-Morley műszere, az „interferometer“ azonban képes volt ilyen rövid időközöket mérni. A látható fény egy hullámának kb. 1015 másodprercre van szüksége, hogy a tér egy pontján áthaladjon. Ha az ilyen látható fényhullámok, amelyek egy pontból azonos időpillanatban indultak el, visszaérkezési időpillanatai nem azonosak, beáll az úgynevezett interferencia jelensége. Ha a műszert 90 fokkal elfordítjuk, akkor a fényutak szerepének felcserélése miatt az interferencia csíkok helyzetében, mérhető elmozdulásnak kell beállani. Amikor azonban 1887-ben Clevelandben az egész tudományos világ lélegzetvisszafojtott várakozása közepette Michelson és Morley a valóságban is lefolytatták a kísérletet, az interferencia csíkok várt elmozdulása nem következett be. Legalább is nem érte el a várt elmozdulás 5 százalékát. A kísérlet ezen, senki által sem várt negatív eredményének szinte leírhatatlan megdöbbentő hatása volt az akkori kor tudósaira. Szerintük ugyanis, ha nincs interferencia-csík elmozdulás, akkor nincs étherszél, ha nincs éther-szél, akkor éther sem lehetséges. A fény tehát nem éther-hullám és a fény sebességét egy egészen új megvilágításban kell, mint abszolút-ot elfogadni. A tudósok szerint ez a logikusnak látszó gondolatmenet-káoszhoz a tudomány minden előző eredményének, tagadásához vezet. Igyekeztek tehát egy olyan magyarázatot keresni, amely lehetővé teszi az „éther gondolat“ megmentését. Fitzgerald és Lorentz álltak elő szinte egyidőben, egy eleinte erőltetettnek látszó magyarázattal. Szerintük azért nem állott elő elmozdulás az interferencia csíkok helyzetében, mert a föld haladási irányával párhuzamosan a föld s vele (a műszer megfelelő), a visszaverő tükrök hordozó karja pontosan annyival rövidült meg, mint amennyi szükséges az időkülönbség kiküszöbölésére. Einstein 1905-ben nyilvánosságra hozott, úgynevezett speciális relativitás elmélet-ében annak a nézetének adott kifejezést, miszerint nem a mozgó test rövidül meg a mozgás irányában, hanem maga az a valami, amivel mi a testek hosszúságát, szélességét, magasságát mérjük s amit a testek változó méreteitől függetlenül „létezőnek és megváltoztatlannak“ (abszolút) gondoltunk. Einstein relativitás elmélete azt mondja, hogy nincs értelme annak ha a Michelson-Morley kísérlet negatív eredményének lehengerlő volta ellenére meg akarjuk menteni régi elképzeléseinket a fizikai világunk felépítéséről. Szerinte a Michelson-Morley kísérlet negatív — 11 —
