Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1954-07-01 / 7-8. szám
nemzet szabadságáért. Lőcsét egyik kuruc tábornok árulásá miatt: a szász polgárság védi Löffelholz György császári tábornokkal szemben és Késmárk főbírója: Kray Jakab, meg Lányi-Lánz Márton szenátor és Toperczer Lénárt szíjgyártó fejükkel fizettek hűségükért. Az erdélyi szász rendek szavazata dönti el Rákóczi fejedelemségét. Ugyanígy eltűnnek a valláskülönbségek is: a nagyszombati jezsuiták, szemináriumának tanulói farkasbőrt vetnek vállukra -s olvasó helyett: kardot forgatnak, csakúgy, mint a kálvinista hajdú-legények és a lutheránus tótok, akikből volt idő, hogy 60.000 főnél több verekedett a kék-vörös zászlók alatt. Az ellentmondások végső pontjához a majtényi páston jutott el a kuruc felkelés, ahol Károlyi Sándor szélnekereszti a kuruc vitézeket. Csak a név marad amely a felizgatott képzeletben emberfelettivé nő és csupán a győzők lidéronyomásos lázálmában volt még veszedelem. Az engedékenységet viszont mégis csak nevének varázsa csikarta ki a császári udvartól: Rákóczi felkelése elbukott de megnyerte — a békét! Hiba volna, ha az ellentmondások között a siker okát Rákóczi emberfeletti képességeiben akarnék megtalálni, amint az is hiba volna, ha Rákócziban az átlagember gyarlóságai után keresgélnénk: mert valóban nagy volt! Naggyá tette a törhetetlen hite és erős akarata, amit környezetébe ia át tudott ültetni, amivel életre tudta hívni a nemzet szunnyadó erőit és ezeket az erőket tettekké váltotta, alkotásra ösztönözte. Amikor népszerűség nélkül felkelő-vezér lett, személye iránti vakbizalom gerjesztésével nem végzett kevesebbet, mint amikor semmiből százezres seregeket varázsolt elő és azt évek hosszú során át fenntartotta anélkül, hogy azt pénz sügyi szakemberek hadikölcsönökkel, vagy rendkívüli adónemek behozatalával táplálták volna. A modem közgazdászoknak is komoly feladatot jelentene a mai szállítóeszközök és gazdasági berendezések mellett is egy — hadviselő nemzetet nyolc esztendőn keresztül, a saját erőforrásaiból ellátni. Az elvonuló török hadsereg pedig amely tudta, hogy többet nem tér, vissza, elpusztított minden el nem vihetőt és a “felszabadítók” azt is elharácsolták, amit az ellenség ottfelejtett: szállító-eszközöket, igavonó és vágó-állatokat. II. Rákóczi Ferencnek szervezői és hadvezéri képességével egyenlőértékű volt diplomáciai tehetsége is. Volt idő, mikor éveken át ő irányította az európai külpolitikát. Különösen önkéntes száműzetése idején. XIV. Lajos, Nagy Péter cár, Anna királynő: tekintélyét éppúgy elismerik, miként legbelsőbb munkatársai. Nem zárkózik el elefántcsonttoronyba, hanem katonáival megosztja a táboriélet minden nélkülözését. Téli hadjáratait is vezéri sátrából intézi. Családjától a viharos idők eseményei elszakítják és azok nemcsak térben, hanem lélekben is, messze elmaradnak tőle. Magános sasként szállott a megdicsőülés felé. Mikes János püspök Rákóczi testét hermának — ereklyetartónak — mondja, amelyben az isteni szikra, — a szabadság géniusza lakott. Ez a szellem emelte fenségessé, s még az ellenséggei által is tiszteltté. Az ő szelleme hozta létre és tartotta ébren a kuruc táborban a nemzeti egységet — amely csodákat művelt. Ez a némzeti egység adott ízelítőt, hogy mire képes az „egy-célra“ összefogott magyar erő. Ez az erő ma éppenúgy szunnyad, miként negyedévezred előtt. 'Dr. Фeér Gyula Előző számunkban tett bejelentésünknek megfelelően, ezúttal összevont dupla-számmal jelentkezünk olvasóinknál. Technikai okokból a HARANGSZÖ ebben az esztendőben még egy ízben — szeptember - október — fog összevont példányt postázni. 22 —
