Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-06-01 / 6. szám

s bár fárasztó de boldog kedvtelése a töredékeiben is gyönyörű Gilgames eposz olvasása. Ő veszi észre, hogy az eposz hiányos. Nem nyugszik bele s megtörténik a csoda, egy angol napilap rendelkezésére bocsátjá az expedíció költséget és a fiatal tudós elindul Londonból Kisázsiába a kujundzsiki rommezőre megkeresni a hiányzó táblákat. (4)

Smith találja meg a Gilgames eposz 11. — énekét, az özönvíz történet legrégibb leírását. Az eposz a hatalmas hős vándorlását mondja el az égbolt tizenkét csillagképe között, tehát asztrálmitológiai jellegű. A 11. ének csak egy epizód benne: Utnapisti (Nóe) megmenekülése az özönvízből. Ez a történet a bibliaival azonos.

Vagy 60 esztendővel később l'J27-ben Leonard C. Woolley angol régész, tizenkét mé terrel a föld alatt két és félméteres agyagréteget talál s ezzel bebizonyítja, hogy a Biblia és a Gilgames eposz özönvíz története azonos, valamint hogy, lény volt.

Ábrahám, kit az Ur kihozott a káldeusoknak Ur nevű városából, szülőföldéről hozta az özönvíz történetet, és valóban ott. Ur alatt találta meg Woolley ennek a nyomát.

Ha a világon mindenfelé találunk özönvíz történetet, joggal tehetjük fel a kérdést, hát nekünk magyaroknak volt-e ilyen emlékünk?

Rokonainknál, ahol az ősi hit maradéka még él. megtaláljuk. Lénvegében azonosok az előázsiai hagyományokkal. A vogul özönvíztörténet a bibliait ki is egészíti.

Az özönvíz bibliai indokolása 1. Móz. 6. szerint: Az emberek elszaporodtak a földön s az Isten fiai az ő lányaik közül házasodtak. Ez időben éltek az óriások is. Hogy megsokasult az ember gonosz(1) Hermann Usener: Die Sintflutsagen.

(2) Josephus Flavius Zsidó történetíró ezerkilencszáz-éves könyve említi a a Szíriát oszlopait, melyekre az egykori emberi tudást felvésték, hogy fennmaradjon.

(3) A cseréptábla szumir eredetű, csakúgy mint assyr neve is na-ru (kőró).

(4) G. Smith: Assyrian Discoveries, an account of explorations in 1873-74.

sága a földön, megbánta az Ur hogy teremtette és mondá az Ur; eltörlöm az embert.

A vogul mythologia ugyanerről így szól: Az Égatyának hét fia volt, e fiák a földi emberek lányai közül házasodtak s így születtek az óriások, kik örökös harcban állottak egymással. A harcban részt vett az alvilág fejedelme is és az özönvízzel kellett elpusztítani őket.

A vogul (5) özönvíztörténet ugyanolyan asztrálmitológiai karakterű, mint alapja, a szumir. Az egész vogul mythologia a szumíron alapszik, ezt több azonos vonás igazolja. Munkácsy serint az előásiai kultúrát magyarrokon népek közvetítésekkel vették át, és valóban magukévá tették. (6).

Ha honfoglaló őseink őrizték is a manzsi özönvíztörténetet, annak a Bibliáével való azonossága miatt a keresztyénség felvétele után nyoma nem maradhatott.

Ne felejtkezzünk el kis rokonainkról. A múlt század orientalistái a turáni és uráli népek őskulturájáról állapították meg annak szumir eredetét. Az valószínű hogy a szumir ősturáni eredetű nép, de a bölcsőtől és ősi nyelvétől messze szakadt szumírról ezt ma már bebizonyítani nem lehet.

Szegény kis rokonaink gazdag nyelve és még gazdagabb hagyományai tanúskodnak elmúlt boldogabb napjaikról; hajdani nagy kultúrájukról.

A mi ősi magyar kultúránkról.

Felszorultak a fagyos tudrákra s félallattá züllve nemsokára kipusztulnak. Örökségül hagyják reánk — a boldogabb testvérre — történelemelőtti nyelvi és kulturális fejlődésünk adalékait: bizonyítékát annak hogv ősidőkben az akkori legmagasabb kultúrának részesei voltunk- ШЬсгу UVMz/o

(5) A vogulok magukat manzs-nak nevezik, a mi “magyar” nevünk az övéknek csak törökös bővült alakja, velük egy nép voltunk 2000 év előtt. Előázsiai kulturhagyományaink jórészt azonosak, de ők többet őriznek, szumir és sémi kölcsönszavaink a vogul és osztják népével azonosak, sőt ezekből is náluk maradt több meg.