Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1954-06-01 / 6. szám
Brazília őslakóinak mondavilágából minket a tupi és guarani történetek érdekelnek. A tupik szerint a hold időnkint lehull a földre és nagy áradásokat okoz. A guaranik Noéja: “Tamandaré,, volt, a nagy törvényhozó, egyedül ő és csadádja menekült meg a nagy áradásból, mely elborította a ragyogó háztetők városát. ÖZÖNVÍZ. A múlt századbeli racionalizmus nagy felsülése hogy a Biblia özönvíz történetét mesének minősítette. A nagy áradás emlékét az ó és új-világ majdnem minden népe őrzi. Több mint háromszáz özönvíz mondát ismerünk a világ minden tájáról. (1) “ . . . felfakadának... a nagy mélység minden forrásai és az ég csatornái megnyilatkozának, és esék az eső a földre negyven nap és negyven éjjel.” Gén. 7: 11-12. I. Móz. 6.7.8. is hatalmas katasztrófát okozott. Atlantisz és Gondvanaföld eltűnését. A Biblia előadását természettudományos szempontból bírálni képtelenség. Metafizikai és erkölcsi tartalma a lényeges. nem az egykorú világkép. A múlt század tudósai ezt még mesének minősítették, mi viszont joggal nevezhetjük a A sok özönvíz monda nem közös eredetű, részben nagyon is eltérők. Ezt a nagy anyagot először egy magyar kísérli meg összeegyeztetni: Várkonvi Nándor. Munkája “Szíriát oszlopai“ (2) érdekfeszítő olvasmány s komoly könyvsiker. Meseszövése pompás és elhitető. Hans Hörbiger világjég elmélete (Welteislehre) alapján rekonstruálja azözönvíz történetét. Az elmélet szerint mai holdunk nem a Föld gyermeke, hanem idegen “befogott“ égitest, amilyen már több keringett egünkön és sorra a Földre hullottak. Ez okozta a földtörténet geológiai katasztrófáit s az özönvizeket. Várkonyi mesteri kézzel rajzolja meg a háromszáz özönvízregéből, az akkori emberiség, mint szemtanúnak, hátrahagyott emlékeiből és a Welteislehre feltevéséből előbbi kísérőnk a Kiinohold feloszlásának és földrehullásának összes részleteit. A jelenlegi holdunk érkezése tudósok be nem bizonyítható hipotéziseit tudományos meséknek. Eltekintve a hipotézisektől és geológiai adalékoktól, a legősibb írott emlékek bizonyítják a bibliai özönvíz tényét. Három tudós érdeme hogy birtokában vagyunk. Austen Henry Layard angol régész 1845-töl, majd Hormuzd Assam káldeus kutató 1853-tól Ninive romjai közt feltárják Assurbanipal király könyvtárát. (668-626 K. e.) Ez a könyvtár 60,000 cseréptáblából álló gyűjtemény. A táblák egy része Assurbanipal gyűjtése. Azokat melyeket megszerezni nem tudott egész sereg tupsar-ru-val. (táblát-ró-vóval) lemásoltatott. Ilymódon megörökítette az akkori egész emberi tudást és irodalmat, benne a csodálatos hős, Gilgames történetét. George Smith a British Museum tisztviselője — a kőtáblák szerelmese — sorban a harmadik tudós. Ért az ékíráshoz Assurbanipal oroszlán vadászaton. Készlet a Ninivei palota egy alabástromreliefjéről. 700 Kr. e. (British Muzeum).
