Harangszó, 1953 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1953-01-01 / 1. szám

4 tunk kapcsolatban. A külöbözö hitű ifjúság vallásos nevelése egyensúyá­­nak biztosítására különös gondot for­dított a kollégium. Református ne­velő lelkészünk 5 éves angliai tanul­mánya után foglata el állását és ka­­tholikus lelkészünk Hollandiából jött hozzánk. A negyvenezer kötetes régi könyv­tár, mely jórészt a sárközi. Feste­­tetics családok adományából állott, még feltáratlan volt. A kutató mun­ka során egymás után kerültek fel­színre egykori Csokonay, Tompa, Vö­rösmarty levelek s egy régi könyv táb­lájából több szávéves kódex töre­dék. Megindult a “Csurgói Könyvtár” könyvsorozat évi kiadásban, melyben esztendőnként lehetőleg somogyi vo­natkozású tudományos munka jelent meg a kollégium költségén. A természettudományi nevelés te­rén is nagy fejlődés mutatkozott, a Fizika és kémia régimódi “előadója”: munkateremmé alakult, hogy a mun­kaiskola öntevékeny modern módsze­rével szerettesse meg az ifjúsággal a természet törvényét Megalakult — mint kiegészítő lehetőség — a rádió, foto és repülőkor, amely rövidesen jelentős gócpontja lett a haderőn kí­vüli repülő és híradó képzésnek a Dunántúlon. Az 1943 — as nyolca­dikosok közül tizeneggyen viselték a Cvizsgás vitorlázó repülő jelvényt s csak a mindent elsöprő háború aka­dályozta meg, hogy nemzetközileg elismerjék egyik hetedikes diákunk sa­ját szerkesztette repülő modelljé­­nekeredményét, amely megdöntve a világrekordot: három óra húsz percet repült. A Magyar Aero. Szövetség és Béldy Alajos altábor­nagy kitüntető oklevele talán kinn bujdosik valahol a nagy világban Sz’le Zoltán egykori tanítványom birtokában. A nagy áldozattal be­rendezett fizikai szertár történelmi anyaggal bővült, mikor Laky Dezső közbejárására a műegyetem Gyakor­lati Fizikai Intézetének másodpéldá­nyú műszereit szálitottam Csúrgóra. A jubileumi esztendő előestéjén a szellemi képzés is meghozta a maga eredményeit. Csúrgoi diák nyerte meg az országos középiskolai fizikai versenyt s ugyanakkor az előző év­ben kikerült diákunk a műegyetemen rendezett egyetemközi Károly Irén fizikai verseny győztese lett. A fejlődés nem állott meg. Neve­lők és diákok szinte éreztük, hogy a nemzeti tragédia bekövetkezése előtt mégegyszer magasra kell tartanunk a magyar református nevelés fáklyáját. Az intézet kollégiummá bővült. A nyolcosztályos gimnázium mellett, mezőgazdasági középiskolát, népfőis­kolát, téli gazdasági iskolát szervez­tünk. A gyakorlati mezőgazdasági kép­zés a kollégium mintagazdaságában történt. Az egyházmegye újabb eme­lettel bővítette a kollégiumot s az uj díszteremben egész falat betöltő ala­pítási képet Merész Gyula festőmű­vész alkotta. A parkban szabadtéri tornatelepet, szabadtéri osztályokat rendeztünk be. A régi internátus mellett uj internátus épült, hogy ez­zel teljessé válják az utolsó tiz esz­tendő fejlődése. Mintegy 800 diák nevelődött Csur­gón az utolsó esztendőben s ezek 45 %-a római katholikus volt. Az inter­nátusbán 700 diák étkezett, ezek 30 %-a ingyenes, a többi kedvezményes és csak 15%-a volt teljes fizető. Elhomályosul a szemen most, mi­kor kilenc esztedö távlatából újból felidézlek Csurgó. Mintha most is ott állnék az ös magyar somogyi tal­pas ház mintájára épült cserkészház mesterien faragott gerendája alatt és újra járom kavicsos ösvényeidet, lá­tom a zöld mélyén meghúzódó Cso­konay, Kisfaludy, Meliusz Juhász Pé­ter szobrait. Nem tudom hova lettek illatos virágaid, a bejárónál örállók­­nak ültetett százados mammutfenyöid s nem tudom, hova lett az éven­ként szétrajzó vidám ifjúságod. Józsa Pál

Next

/
Thumbnails
Contents