Harangszó, 1953 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1953-04-01 / 2. szám

7

A gyermekeit és az unokáit,

Ahogy hangjuk felhat a mennyországig.

Itt örök csöndre kárhozott füle Ott örök muzsikával van tele.

S ha Isten van, meg nem szűnik soha E mindent-kárpotló szimfónia.

Reményik Sándor

Beszámoló a Nöszövetség Munkájáról

Brazíliai Ev. Ref. Egyházunkban az asszonyok kezdettől fogva segíteni akartak a munkában. Hivatalosan 1932-ben alakult meg Magyar Egyházunk, de már azelőtt is volt női kör az akkori egyházszervező munkában. Azóta is állandóan buzgólkodtak az asszonyok és leányok szeretetvendégségek, karácsonyi gyermekünnepségek rendezésében, gyülekezeti énekkar és a vasárnapi iskola munkájában.

Egyházunkban az asszonyok nem egyletesdit játszanak, hanem dolgoznak. Ezért választották a NÖSZÖVETSÉG nevet: azon nők szövetsége, összefogása ez, akik az egyházi munkában ki akarják venni a részüket.

A mai formájában a Nőszövetség 1952 július óta buzgolkodik.

1. Minden szerdán este 8 órakor megbeszélést és bibliaórát tart.

2. Minden első vasárap délután vállalja a LACIKONYHÁBAN a munkát, ahol az Egyház javára eladja, az asszonyok által összehozott ennivalókat. Kér minden asszonytestvérünket: minél többen vegyék ki részüket a munkában, járuljanak hozzá a konyhához (vasárnapra úgy is süt mindenki, jutasson abból első vasárnapokon valamit az Egyháznak is).

3. Az Egyház 20 éves jubileumán igen jól sikerült karácsonyi vásárt rendezett, ami eddig több mint tízezer cruzeirot erdeményezett. Ezt a vásárt ezentúl minden évben megtartja az Egyházunk javára.

4. Legszebb munkája a beteglátogatás és a gondokba jutott hívek segítése. Ezt a szociális munkát még nem tudta úgy végezni, ahogy kellene. Pedig ez lenne a legfontosabb feladata. Kéri a híveket, hogy segítsék ezt a munkát azzal is, hogy bejelentik a segítségre szorulókat.

5. Nagy szeretettel emlékezik meg Nagy Elemérné testvérünkről, aki ez évben eltávozott közülünk. Önfeláldozó munkája mindenkinek példaképül szolgálhat.

A NŐSZÖVETSÉG felhívja az Egyház asszony és leánytársadalmát, hogy kapcsolódjék be jobban ebbe az Egyáz ügyét segítő munkába. EGYMÁS TERHÉT HORDOZZÁTOK, ÜGY TÖLTSÉTEK BE A KRISZTUS TÖRVÉNYÉT! (Gál. 6: 2.)

Kerekes Lászlóné — a Közgyűlésen

A legutolsó Híradó (II.l) nyomtatásakor református egyházunk jelvénye leírásában egy sor kimaradt, most helyrehozzuk úgy, hogy kiemelve közöljük azt:

A címer alján elöl egy zászlós bárány látható, mely lábát két nyitott könyvön tartja. A bárány mögött pálmafa van s a tetején tüzböl főnix madár emelkedik ki. Fölötte sugarait ontja a nap.