Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1991-02-01 / 2. szám

nem függ attól, hogy milyen anyagból készült golyó függ a fonál végén. Az eredményeket 38 prepozícióba - előter­jesztésbe - foglalta össze. Ha mai szemmel készítünk mérleget a Discorsi értékeiről, a következőket ál­lapíthatjuk meg: Galilei először vette észre, hogy az egyszer mozgásba hozott test az erő hatása megszűnte után egye­nes vonalú egyenletes mozgásban ma­rad mindaddig, míg valami újabb erő nem hat rá. Azaz a szabatos megfogal­mazás hiánya ellenére, felismerte a tehe­tetlenség törvényét. Megállapította az egyenletes és az egyenletesen gyorsuló mozgás törvényeit, s felismerte, hogy a szabadesés és a lejtőn való esés egyen­letesen gyorsuló mozgás. Az erők ösz­­szegzésének szabályát - paralelogram­matétel - is felismerte, sőt megpróbálta azt alkalmazni az erők szétbontására is. A volata nevű hajítógéppel végzett kí­sérletei vezették az egyenletesen lassuló mozgás felismerésére. Az inga lengésé­ről tudta, hogy a lengésidő független az inga súlyától, s egyenesen arányos az inga hosszának négyzetgyökével. Megvizsgálta az emelők törvényeit. c ■? S & <5 o-j 3 <c o>>­•5 $ •§ <0 CD D 1 A L O C O Galileo Galilei i inceo PIttO Mrsiö Dt 1,1, * fXlli'.MQ gr.dvca di Toscana wem, cos ******* of J-----'• A Hiúzok (vagy Hiűz­­szeműek) Akadémiájá­nak emblémája, az ala­pító, Federigo Cesi ró­mai márki képmásával. Az 1603-ban létreho­zott tudóstársaság a természet titkainak megismerését tűzte ki célul. Azért választot­ták a hiúzt jelképül, mert a legélesebb szemű állatnak tartották. Galileit 1610-ben válasz­tották tagjaik közé, mert távcsöves csillagá­szati megfigyelései felkeltették érdeklődé­süket Galilei szülőháza Pisában. A Galilei-csalad jelentős szerepet játszott a város szellemi életében. Apja, Vincenzo, zenetudós volt, több hangszeren játszott, zeneelméleti mun­kákat írt. Fiát azonban kereskedőnek szánta Azt is tudta, hogy a levegőnek súlya van. Pythagoras óta Galilei az első, aki fizikai alapon vizsgálta a hangtant. A Discorsi függelékeként szereplő „ötödik nap” tárgya különböző alakú testek (kúp, csonkakúp stb.) súlypontjá­nak meghatározása. A Discorsi kéziratát Richelieu bíbo­ros római követe, Noailles gróf, Galilei ifjúkori tanítványa vette magához a mestert felkeresvén, s adatta ki Leiden­­ben. így érthető a mű elején Galileinek a grófhoz intézett latin nyelvű köszönő irata. Joggal illethetnének elfogultsággal, ha nem említenénk meg a fentiekben felsorolt értékei mellett számos tévedé­sét is. A Discorsiban azonban nem is annyira a benne rejlő tárgyi értékek je­lentősek, mint az a mód, ahogyan eljut ezekhez az ismeretekhez. A kísérleti fi­zika módszerének megalapítója a tosca­nai herceget szolgáló hiúz. Úgy jut el az új fizikai ismeretekhez, hogy a termé­szet jelenségeit pontosan megfigyeli, azokat kísérleti úton maga is előidézi, s közben a jelenségek egyes körülményeit céltudatosan változtatja. A megfigyelé­sek alapján felállított természeti törvé­nyeket matematikailag is igyekszik kife­jezni. A megfigyelések és kísérletek alapján felállított törvény helyességét a Túloldali képünkön Galileo Galilei. Justus Sustermans flamand festő alkotása. Uffizi képtár belőle levezethető jelenségek bekövet­kezésének megfigyelésével ellenőrzi. Helyes érzékkel azt is felismerte Gali­lei, hogy a természeti jelenségek mélyebb, metafizikai jellegű okai nem tartoznak a természettudomány hatáskörébe. Napjainkra a gondos kutatás azt is tisztázta, hogy az 1633-ban inkvizíció elé hurcolt tudós inkább az adott politi­kai helyzet által megkívánt szimbolikus áldozat, mint a tudományos felismerései okozta konfliktusoké. Galileit tévesen hozták összefüggésbe a tisztázatlan né­zeteket sűrítő, ún. hermetikus hagyo­mánnyal, s azonosították Giordano Bru­no szellemi örökségével. Sokkal több volt a kívülről kapott szempont, mint az életműből származó. S mihelyt Galilei betöltötte a jelképes áldozat szerepét, a hiúzok elejének lehetőségei újra adottak voltak korábbi önmaga folytatására. Ám akkorra ereje már elhagyta, s az egykori hiúzból személyisége a tudományos gondolkodás oroszlánszobrává mere­vült. A tudománytörtént számára a Discor­si éles szemű tudósa a maradandó. Az ideológusoké a Dialogo... RÁSZLAI TIBOR HARANG 27

Next

/
Thumbnails
Contents