Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1991-02-01 / 2. szám

1 MÁR A RÉGI GÖRÖGÖK IS ; Környezet­rombolás az ókorban Az egykor pompás épületekből már csak a kövek maradtak meg. Semmi sem emlékeztet arra, hogy építésüknél rengeteg fát is fölhasználtak Az ókori természettudós kopár, sziklás tájat látott az egykor zöl­dellő, erdők borította dombok he­lyén. A tengerpartokon és a folyók mellett tervszerűtlenül épült fal­vak és villák szomszédságában szemét úszkált a vizeken és meg­ritkult a hal- és madárállomány.- Hova vezet ez a pusztulás, ha fokozódik a föld gondatlan, kímé­letlen kizsákmányolása az elkövet­kező évszázadokban? - aggódott a tudós Plinius kétezer évvel ezelőtt Rómában, az óriás, pezsgő, egymil­lió lakosú metropoliszban, mely­nek fullasztó levegője fülledt idő­ben szinte elviselhetetlen volt. A Földközi-tenger népei még ma is tapasztalhatják azoknak az ökológiai károknak a következ­ményeit, amelyeket az antik Ró­ma rablógazdálkodása okozott. De már négyszáz évvel Plinius előtt Platon Görögország egykor virágzó vidékét olyan csontváz­hoz hasonlította, melyről súlyos betegség rágta le a húst. Karl-Wilhelm Weeher törté-

Next

/
Thumbnails
Contents