Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-02-01 / 2. szám
ködés Nemzetközi Bizottságának munkájában, ahol 1937-tői Magyarország hivatalos képviselője. 1938-ban létrehozta a Magyar Táj- és Népkutató Intézetet. 1938. május 14-től vallás- és közoktatásügyi miniszter Imrédy kormányában. A német szellemi befolyás ellensúlyozására egységes „nemzetnevelést” próbált megvalósítani egy sajátos „magyar világnézet” alapján. 1938-ban egyik vezetője a komáromi csehmagyar tárgyalásokon a magyar delegációnak; előkészítője az első revíziós eredménynek. T eleki tehát T rianon revíziójáért, Magyarország viszonylagos szuverenitásának megőrzéséért és a magántulajdonon alapuló társadalmi rendszer jól előkészített konzervatív, mélyreható reformok és a társadalom lelki átnevelése útján való megmentéséért küzdött. Látta, hogy mindez csak úgy valósítható meg, ha a társadalom belső egységét sikerül megerősíteni, az önkéntességen alapuló fegyelmezettség szükségességét társadalmi méretekben elfogadtatni és gyakoroltatni. „Egy nemzetet kell megmenteni a világnak - hangoztatta -, s ez csak önfeláldozás, fegyelem útján lehetséges.” Teleki Pál a 30-as évek első felében reménykedett várakozásai sikerében. Gyors eredményt nem várt - nagy TÜRELEM-re intett a revíziós vágyakkal kapcsolatban is de az események felgyorsulása és reményeinek megvalósulása között rohamosan nőtt a távolság. Második miniszterelnöksége 1939. február 16-án azzal a célkitűzéssel vállalt újra miniszterelnökséget, hogy a revíziós területgyarapodások érdekében ápolt szoros németbarátság ne vezessen egyoldalú külpolitikai lecsatlakozáshoz, a belpolitikában pedig a szélsőjobboldali erők elhatalmasodásához. E törekvései, amelyek itthon és külföldön is illúziókat keltettek Teleki politikája iránt, sorra kudarcot vallottak. A második világháború kitörésekor elhárította a német csapatátszállítási kérelmet, az olasz semlegességre támaszkodva a „fegyveres semlegesség” álláspontjára helyezkedett, a lengyel menekülteket befogadta. Az 1940. augusztus végi erdélyi revíziós siker gyorsuló lefelé csúszást hozott a lejtőn. A második világháború kirobbanása óta a „revízió atyja” egyre inkább óvatosságra intett a revíziós törekvések tekintetében. A revízió további kiterjesztését legszívesebben elhalasztotta volna a háború végére, mert akkor már nem lesz német hatalmi túlsúly, amely a leginkább kívánatosnak tartott önálló magyar területszerző akciókat befalná vagy alárendelné. A németektől ajándékba kapott országgyarapodásoknak ára van! Teleki azonban szembetalálta magát az eddigi sikerektől (Észak-Erdély!) vérszemet kapott közvéleménnyel, mely a „mindent vissza” jelszavát hangoztatta, nem is szólva a németbarát vezérkarról és Horthyról. Horthy a gyászmenet élén A nyugat-európai német katonai sikerek és Olaszország belépése a háborúba meggyengítették ellenállását; az erdélyi területi revízió után hozzájárult a német „tankcsapatok” átszállításához Románia felé, s csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. (1940. november 20.) Jugoszláviával örökbarátsági szerződést kötött semlegesítése céljából. Az 1941. márciusi belgrádi németellenes fordulat -1941 tavaszán Jugoszláviában megbuktatták a német- és magyarbarát kormányt, és egy angolszász orientációt folytató kormányzat került hatalomra, amely április elején barátsági szerződést kötött a Szovjetunióval. 1941. április 6-án a német csapatok megtámadták Jugoszláviát - nyomán azonban Hitler éppen Jugoszlávia ellen kívánt katonai együttműködést, revíziós lehetőséget ajánlva fel. Teleki korlátozott mérvű és leplezett együttműködéssel próbálta elkerülni a szerződésszegés ódiumát, majd öngyilkos lett, és Hortyhoz írt búcsúlevelében elítélte a Jugoszlávia elleni akciót. A végzetes pillanat_____ A Magyar Távirati Iroda 1941. április 3- án reggel 9 óra 15 perckor kiadott szűkszavú jelentése alapján a rádió és a sajtó révén hamarosan országszerte ismeretessé vált : „Széki gróf Teleki Pál m. kir. titkos tanácsos, m. kir. miniszterelnök ma éjjel tragikus hirtelenséggel elhunyt.” E híradás azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy váratlan, de természetes halálról van szó, pedig valójában inasa átlőtt fejjel találta a miniszterelnököt annak ágyában. A kormányzóhoz intézett nyílt búcsúlevél és lemondólevél arra utaltak, hogy Teleki lelkiismereti problémák miatt emelt magára fegyvert. A Jugoszláviával kötött örökbarátsági szerződés megszegése és az országnak a készülő német akcióhoz terület-A kerepesi temetőben visszaszerző céllal történő csatlakozása okozta a konfliktust. Nyomasztotta az ország katasztrófába sodródása, amelynek alakulásához ő is hozzájárult, a fokozódó német nyomás, melynek megérezte végzetes kimenetelét, s feleségének egyre romló testi állapota - Telekinét súlyos szívbetegséggel már hosszabb ideje szanatóriumban ápolták, így nem állhatott férje mellett e nehéz helyzetben. Teleki nem akarta a német-magyar viszony elmérgesedését azzal, hogy nem áll Németország mellé a Jugoszlávia elleni támadásban, mert ez Romániát juttatta volna fölényes pozícióba velünk szemben, viszont a csatlakozás esetén számítani kellett arra, hogy Anglia megszakítja velünk a diplomáciai kapcsolatot, mint ahogy ez be is következett, s Teleki ezt mindenképpen el akarta kerülni. Halálának híre s a mód, ahogy bekövetkezett, vegyes érzelmeket és okokat kereső gondolatokat támasztott, amelyekben a döbbenet volt az uralkodó. A cserkészmozgalom saját halottjának tekintette. A cserkészek hat hétig gyászoltak, a csapatzászlókra fekete fátylat kötöttek, a tisztek fekete karszalagot viseltek. Április 7-én 10 órakor az ország minden cserkésze Teleki Pál lelkiüdvéért imádkozott. A keresztény és nemzeti Magyarország hitbuzgó és mély katolikus hírben álló miniszterelnökétől, mint öngyilkostól az egyházi teme-24 HARANG
