Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-01-01 / 1. szám
A révész (Tamaska Gyula felvételei) ► - Lórév évszázadokig önálló volt, aztán Ráckevéhez kapcsolták. Most mit választottak?- 1979-ig volt önálló a község. Amikor Ráckevéhez csatoltak, hátrányba kerültünk, mivel mi addig saját erőnkből építettünk vízmüvet, utakat, munkahelyeket létesítettünk helyben. Amikor aztán Ráckeve megkapta a környező falukat, oda tette a pénzt, amelyik az elmaradottabb volt. így kerültünk hátrányba.- És most?- Ráckeve 88-ban városi rangot kapott. Akkor dönthettünk, vele maradunk-e. Úgy éreztük, túl kicsik vagyunk az önállósághoz. Most jogilag önállóak lettünk. És még nem döntöttük el, kivel társulunk. A közigazgatásban mindenképp közös megoldást kell találnunk valakivel.- És a falu jövője gazdaságilag hogy alakul?- Az a földtörvénytől függ.- Ha lehetőség lesz rá, van-e az önálló gazdálkodáshoz rátermett, tettre kész fiatal generáció?- Vanni van. De csak kényszerítő körülmények hatására nyúlnak a földhöz, amennyiben más megélhetési mód nem marad. A múlt nyáron még sokan belevágtak volna, lelkesedésből. Most már több a bizonytalan tényező, mint a biztos. A föld, az állatok csak a tönkremenést biztosítják. Szerb-magyar harangszó- Előnyük vagy hátrányuk származott abból: Lórév nemzetiségi falu?- Se előnyt, se hátrányt nem mondhatok.- Kellett-e harcolni a hagyományok megtartásáért?- Az óvodáért, iskoláért annak idején kellett. Az iskolát meg akarták szüntetni, elértük, hogy az alsó négy osztály helyben maradt és van hozzá szerb nyelvű tanítónő. Az óvoda úgyszintén szerb nyelvű. Talán hozzájárult a téesz önállóságához is, hogy nem engedtük beolvasztani magunkat a nagyüzembe.- A fiatalok ápolják nemzetiségi vonásaikat vagy inkább asszimilálódnak?- Aki itt él, az megtartja. Hiszen a szüleiktől is azt látják. A vallás sokat segít. Itt mindig istenhívők voltak a családok.- Volt papjuk is?- Van papunk, templomunk, édesapám az egyház elnöke. Most épül az új papiak, és akkor ideköltözik a tisztelendő úr Ráckevéról. Nikola a kisebbik fiú. Épp egy ismerősének segédkezett- Hogy maradtak vallásosak? - kérdem a házigazda feleségét.- Ez itt természetes volt. Még a Rákosi-rendszerben is meg-megtartottuk a húsvéti körmenetet, zászlókkal a falu körül. A párttitkár nem szólt bele.- Hogy tanultak hittant?- Otthon minden szülő, minden nagymama imádkozott a kisgyerekkel, magyarázták a bibliát. Most újból lesz az iskolában hittantanítás.- Mennyien válnak el évente, milyen az elvándorlás?- Itt nem válnak el. Talán húsz éve volt egy eset... - mondják a nevét. A fiuk folytatja:- Aki pedig elköltözik, mert néhányan fiatal korukban elmennek, azok is többnyire visszajönnek és itt építkeznek, vagy a szülők házát bővítik. Hogy miért? Az anyanyelvén csak itt tud beszélni. Itt majdnem mindenkivel. Lórév magának nem a világ közepe. Nekünk viszont az.- A szerbek mellett élnek itt magyarok is. Együtt hogyan?- Ezt mindenki megkérdi. De egyetlen példát nem tudtunk felhozni arra, akár a fiatalok összeverekedtek volna. Mindig megbecsülték egymást. A kocsmában általában szerbül beszélnek egymás közt. De ha belép egy magyar, aki nem ért szerbül, akkor átváltanak magyarra, nehogy sértve érezze magát, na, mit mondhatnak...- A magyarok milyen vallásúak?- Katolikusok.- Nem látok templomot.- Az övéké kint van a révnél. Megnézhetjük. Kimegyünk, pusztában áll, dombon a kis kápolna. Története van, miért ide épült. 1848-ban gróf Zichy Ödön Jelasics horvát bán csapataitól egy kiáltvánnyal az osztrák sereghez sietett Adonynál, a Duna túlsó partján. Görgey elfogatta és mint hazaárulót szeptember 30-án e helyen felakasztották. Később kegyelmet kapott, emlékére emelték a kis templomot.- A katolikusok idejárnak misére. De a halottnak bent harangoznak, a mi templomunkban. Mert ott nagyobb a harang, meg közelebb van - mondja Hraniszláv Péter, a révész. Búcsúzáskor észbe kapok:- Elfelejtettünk beszélni a pártokról?- Nálunk nincsenek pártok. Nem alakultak. így már hitelesebb a kép. Ha azonos állásponton vannak, minek a sokféle párt? SIKLÓS LÁSZLÓ 6 HARANG
