Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-01-01 / 1. szám
Őseurópai istennő szobra hatodik évezredben élő ősi európai kultúra maradványaira bukkant, melyet az indogermánok ősei hoztak létre a Balkán-félszigeten, a Duna középső szakaszától délre. Ez a nép tízhektáros vagy nagyobb, városszerű településekben élt. Vallása, építészete, kerámiaipara sokkal fejlettebb volt. ,,Lineáris A ” feliratú agyagtábla a knosszoszi királyok, a Minószok palotájából A rejtélyes phaisztoszi korong a minoszi Krétából. Jelentését a tudósok mindmáig nem tudták megfejteni. A hieroglifák rendeltetése valószínűleg vallási. Maja kódex két lapja. A maja írásjegyek jellegzetessege, hogy mindegyik egy kis négyzetet tölt ki. előtt az ősi Európa mágusai használtak az emberiség történelmében először írásjeleket. Az „ex Oriente lux” (keletről jön a fény) tana tévesnek bizonyult. mint az akkori Európa többi lakójáé. Földöntúli, elképzelt világát nagy keblű, széles csípőjű istennőkkel népesítette be. A hímnem csak bika képében szerepelt vallásos ábrázolásain. Az archeológusok Gimbutas asszony nyomán tovább kutatva öt őseurópai körzetet tártak fel, melyek virágkora a Krisztus előtti ötödik évezredre tehető. Az emberiség legrégibb írásos emlékei a Belgrádtól 14 kilométerre keletre feltárt úgynevezett vinca-kultúrából származnak. A tizenkilencedik század tudósai HARANG 51 EREDETE
