Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1991-01-01 / 1. szám

A Gorkij fasori műterem-otthon csendes, nyugodt. A hófehérre meszelt falakon megtörik a hatal­mas ablakon beáradó fény, a zene hangja betölti a teret. Urbán György sürög-fo­­rog, úgy tűnik, nincs elég gyakorlata a „háziasszonyi” teendőkben. - A felesé­gem Münchenben él és dolgozik - mond­ja kicsit magyarázón —, éppen most ké­szülök hozzá. - A házasság meghosszab­bításának ez titka? - kérdezem kicsit vic­cesen, de amikor megtudom, hogy ez az együttélés már tizenöt éve tart, komolyan is gondolom. Aztán amikor leül, mindjárt, kávézás közben beszélni kezd. — Másfél éve festek gömbképeket, azt A ZAJ HARMÓNIÁJA Látogatóban Urbán György műtermében hiszem, először és egyedülállóan. Akik ismerik eddigi tevékenységemet, azok talán nem is furcsállják, hiszen szinte természetes volt, hogy a képeimen meg­szokott kozmikus formák egyszer csak átlépnek egy új dimenzióba. Tulajdon­képpen nem változott semmi sem, ugyanolyan szerepet biztosítok az atom­magnak, a színeknek, mint eddig. A kompozíció szempontjából persze sok problémát vetett fel, mert ahogy mozog­­forog a gömb, eltűnnek részletek, elő­bukkannak új felületek. Az volt a legna­gyobb „lecke” számomra, hogy minden egyes elmozduláskor olyan helyzet áll­jon elő, hogy az akkor látható kompozí­ció mindig rendben legyen. Egyszóval végtelen képek sora ez, s ez az új össze­függés nem várt feladat elé állított. Mi­közben a táblaképekhez vázlatok ezrét készítettem, itt nem volt, nincs előkép, még a főbb motívumokhoz sem. Ahhoz, hogy ez a gömb ne hímes tojás legyen, alkalmaznom kell fő- és mellékmotívu­mokat, így egy helyen összpontosul, bukkan elő egy-egy hangsúlyos rész, majd hangsúlytalan felülettel váltakozva örökös variatív hullámzás jön létre...- Hajói értem, akkor a gömbkép tulaj­donképpen improvizációs folyamat so­rán születik.- Valóban. Festés közben találom ki, mi mivel ütközik, hogyan oldódik egy­­egy forma. így tehát ezek a gömbképek is erősen kötődnek a dzsesszhez. Külön izgalmat ad számomra, hogy nem tudom, hova jutok el, s hogy miből mi követke­zik.- Voltak, akik a gömbképeket rajon­gással fogadták, mások mesterkélt mű­vészi megnyilvánulásnak tekintették. Ön miért tartja fontosnak ezeket a gömbké­peket?- Számomra az a legfontosabb, hogy valami szép szülessen, esztétikai érte­lemben vett szép. Ha ezt sikerül megva­lósítanom, már érdemes volt csinálnom. Nem a látható és megfogható világot, annak egy elvontabb oldalát próbálom megjeleníteni. Persze az is lehet, hogy kétszáz év múlva ezek is konkréttá vál­nak. Színek-formák, hangok-ritmusok - nagyon közel állnak egymáshoz. A misz­tikus és az irracionális világot érintik ké­peim, mert szeretem a misztikumot, a 38 HARANG

Next

/
Thumbnails
Contents