Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-01-01 / 1. szám
- De az emberek türelmetlenek, hitetlenek... Ön hogyan képes megőrizni a hitét?- Harcban vagyok önmagámmalnagyon sokszor elvesztem a türelmemet, az alázatomat. Túl sok igazságtalanság vesz körül és ez fáj. S itt kezdődik a harc, hogy megpróbáljam megerősíteni a türelmemet, az alázatot, ami nélkül az ember alkalmatlanná válik az együttélésre és arra, hogy más emberek életét vezesse. Én ezt nem tehetem meg.- Sőt, mi több, 11 éve fogja össze sikerrel a társulatot. Ennyi idő alatt más, hasonlóan ígéretes együttesek eltűntek, produkciók meg se születhettek a pénztelenség miatt.- A Győri Balett két szempontból is szerencsés. Egyrészt anyagi körülményeink az eltelt 11 év alatt folyamatosan rosszak, ezért hozzászoktunk ehhez, megtanultunk ezzel együtt élni. A táncosok rossz körülmények között, alacsony fizetésből kénytelenek emberi módon, tartással megélni, s közben profi szinten dolgozni. Másrészt a fennmaradásunkat óriási mértékben segítette az, hogy mindezek ellenére is képesek vagyunk úgy dolgozni, hogy nemzetközileg is megálljuk a helyünket, ezért a mai napig hívnak bennünket szerte a világba. így a külföldi utakból befolyó összegből pótolni tudjuk azt a hiányt, melyek miatt más hazai társulatok sorra tönkremennek vagy csendben kimúlnak.- Mire ez a beszélgetés megjelenik, hazánkat már felvették az Európa Tanács tagjai közé. A Győri Balett meghívást kapott Strasbourgba az eseményre...- Igen, a Strasbourgi Kongresszusi Palotában lépünk fel, társulatunk nyitja meg a Magyar Heteket. Mit viszünk magunkkal? Az eltelt 11 év talán legsikeresebb darabjait. Egy négy részből álló műsorban mutatjuk be a Nap szeretteit, a Bolerót, a Prosperót és a Schubert-etüdöket...- Miközben itthon ismét új bemutatóval állnak közönség elé. Táncszínház a XX. századról...- Nagyon nehéz erről a darabról beszélnem, mert víziórendszer az egész. Egy bérházban játszódik, mely a világ bármely nagyvárosában is lehetne. Látjuk a gangot s a ház belső udvarát, ahol egy csenevész fa mellett egy pádon ül az öreg verklis, akinek egyszer csak megjelenik az angyal. Ezt az angyalt az öreg emberré teszi, s gondolatban együtt járják végig mindazt, ami Közép-Európában, Magyarországon történt a században. Elsősorban persze inkább rólunk, Magyarországról szól a darab, de nem történeti hűséggel, hanem víziók sorában jelennek meg azok a dolgok, melyek oly sajátossá tettek bennünket, itt, Közép-Európában élőket e században. A táncjátékban keverednek az abszolút reális és abszolút naturális dolgok a legfantasztikusabb elemekkel. Kicsit olyan darab ez, mint egy XX. századi Bosch-kép.- És ad-e, sugallhat-e valamiféle megoldást?- Nagyon kemény, kegyetlen, őszinte és szubjektív ez a darab. Hogy mi a megoldás? Hogy erről mit gondolok, azt elmondani nem tudom, csak eltáncolni... WEININGER ANDREA A Győri Balett december 7-én mutatta be Markó Iván új táncjátékát Vajda János zenéjére, Jön a cirkusz!, avagy a csodavárás története címmel. MTI Fotó Benkő Imre, Horváth Éva HARANG 35 Jelenet a Jézus, az ember fia című előadásból A Don Juan árnyéka rajtunk főhősét Richard Strauss és Vajda János zenéjére Markó Iván táncolja
