Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-01-01 / 1. szám
HARANG Családok vallási, kulturális, társadalmi havilapja Számunk tartalmából: Pethő Tibor Európai tűnődések ^ Halász Lajos Hol kong a Hon? 4 Siklós László Lórév nekünk a világ közepe 7 Unger Zsuzsa Non recuso laborem 10 S. L Itt minden jó volt 18 S. T. Szimbólumok az imaszőnyegen 21 Rászlai Tibor A könyvbe foglalt ima 24 Somlyói Tibor Szabadfogású birkózás Istennel 26 Piros Christa Albániából jöttem 29 Takács Béla Énekmutató táblák, szekrények 31 Gaal Péter Régi naptárak 34 Weininger Andrea Bosch-kép a XX. századból 36 Móser Zoltán Kincses Magyarország - Berhida 38 Csorba Mária A zaj harmóniája 40 Bőgős László Egy lazarista Kínában 43 Végh Béla A lámaizmus 50 A kultúra forrásai Az írás eredete 53 Domán István Bűn volt-e az öngyilkosság a Biblia korában? 54 Zilahy Lajos A kornétás Az új esztendő elején öröm és reményteljes dolgokról illene beszélni, nem pedig a bizonytalanságokról, távlatvesztésről, belső és külső feszültségekről, amelyekkel az egykori szovjet birodalom szabaddá vált országai ma szembesülnek. De - és ez nagyon figyelemre méltó - elsősorban nem is a lengyelek, csehek, szlovákok, magyarok, románok és Jugoszlávia különféle nemzetiségei vizsgálják, boncolgatják a térség közös nehézségeit, hanem azok, akik távolabbi rálátással rendelkeznek, elsősorban az amerikaiak. Mintha ők jobban érzékelnék a közép-kelet-európai fejetlenség, rendezeüenség veszélyességét egész Európára. Mint újságíró csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok a Newsweek magazinról, amely november 26-i és december 10-i számában tárgyilagosan, mélyenszántóan elemzi az európai és ezen belül a közép-kelet-európai állapotokat, a rendkívül összetett politikai, gazdasági, nemzetiségi, szociális viszonyokat, a várható következményeket és a kibontakozás lehetőségeit. Az „Európa 2000-ben” című többoldalas írás a kommunizmus összeomlása és az Európai közösség megerősödése eredményeként a kontinens térképének meghökkentő átrajzolásáról fejti ki véleményét. Két regionális övezetet jelöl meg, amelyeknek szorosabb együttműködése meggyorsítja e területek felzárkózását az Európai Közösséghez. Az egyik az Alpok-Adria térség (Észak-Olaszország, Ausztria, Dél-Csehszlovákia, Nyugat-Magyarország, Szlovénia, Horvátország), a másik a Balti Liga (Dél- Svédország, Dánia, Észtország, Dél-Finnország). Az újjászerveződő Európa magja mindenképpen a tizenkettek tömbje, vagyis az Európai Közösség. A többi ország csatlakozásának folyamatában finom megkülönböztetéseket tesznek. Az elgondolást legjobban koncentrikus körökkel lehet szemléltetni. A tizenkettek belső köre után jön a hat jól prosperáló EFTA ország (Ausztria, Svájc, Norvégia, Svédország, Finnország és Izland). A külső körben találhatók Közép-Kelet-Európaúj demokráciái, valamint Törökország, Ciprus és Málta. A Newsweek másik cikkének címe: Örömtelen Kelet-Európa. Ebben beszél az éhség sújtotta Bulgáriáról, Romániáról, Szovjetunióról és felállítja a demokratizálódás rangsorát. Eszerint Magyarország és az egykori NDK tartományok állnak az élen, őket követi Csehszlovákia és Lengyelország, a sor végén jár Románia és Bulgária. Bár örülhetnénk ennek a minősítésnek, a lap a továbbiakban részletezi nehézségeinket. Elismeri tehát parlamentáris demokráciánkat, de hiányolja a határozott gazdasági lépéseket. Szembe kell nézni a népszerűtlen intézkedések nyomán növekvő társadalmi elégedetlenséggel. Ez pedig már veszélyeztetheti az új demokráciát. A hasonlóképpen amerikai Time hírmagazin ugyancsak szinte minden számában foglalkozik a közép-kelet-európai országok helyzetével. November 26-i számában közölt cikkének címe: „A számlákat ki kell fizetni”. Más megfogalmazásban: „Mi a szabadság ára?” Az ár viszonylag alacsony, hiszen - az egy Romániát kivéve - mindenütt nagyobb összeütközések nélkül játszódott le a hatalomváltás. A lelkesedés és a remény, amely egy évvel ezelőtt a térség népeit eltöltötte, ma a politikai bizonytalanságból és a nyomasztó gazdasági nehézségekből származó kiábrándultságnak, távlatnélküliségnek adott helyet. Mi várható mindezek után 1991-ben? Nálunk a kormány elnöke és miniszterei őszintén megmondták, hogy nyomorúságos időszak következik, de ha ezen túljutunk, megindul a gazdaság talpra állása. Sok függ természetesen az Öböl-válság fejleményeitől. A belső közvélemény mind erőteljesebben rendet, biztonságot, törvényességet és szociális támaszt követel. Ehhez viszont a kormánynak kormányoznia kell az országot. HARANG 1
