Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-03-01 / 3. szám
HASZNOS TUDNIVALÓK Problémák a gyerekkel Mit tegyünk, ha gyerekünk agresszív? A harmadik életév körül döbben rá a gyerek arra, hogy ő önálló lény, és az éntudat felébredésével együtt megszületik az önállóság, a függetlenség iránti igénye is. Ekkor áll be az érzelmi és akarati válság, mert igen hamar kiderül, hogy az önállóság lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Ez rendszerint a dacban nyilvánul meg: a gyerek sír, üvölt, toporzékol, a földhöz veri magát, csapkod, ha nem teljesítik azonnal minden kívánságát. Az agresszió első jelei ezek a dührohamok, melyek a harmadik életév fölött a fiúknál fokozódnak, a lányoknál csökkennek, később pedig ismét megjelennek, de nem ilyen látványos formában, hanem közvetetten, például csúfolódnak, piszkálódnak, kiközösítik nem tetsző társukat. Az öt-hat éves gyereknél az agresszív viselkedés részben feloldódik az egyre vaduló játékokban, verekedésekben, részint érzelmi síkra terelődik át. Az agresszió az ember fejlődése során mindenképpen előforduló jelenség, ezt tudomásul kell vennünk. A tudomásulvétel nem jelent ugyanakkor belenyugvást is, társadalmi keretek közé kell szorítanunk ezt a nemkívánatos tulajdonságot. Hogyan építhetjük ki a gyerekben a belső kontrollt? Erre általános receptet nem lehet adni, hiszen mindenkinél más a kiváltó ok, az öröklött hajlam, a családi környezet. Az viszont tény, hogy a gyerek az előtte álló mintákat követi, magunkból kell kiindulnunk tehát. Ha a gyerek otthon is azt látja, hogy a szülők állandóan veszekednek, miért várnánk el tőle, hogy ő ne verekedjen az óvodában? Nem ellenszere az agressziónak az sem, ha verjük a gyereket, mert ő is ezzel fog próbálkozni a többieknél. Természetesen nem hagyhatjuk azt sem, hogy „csinálja csak nyugodtan, majd kinövi!”, mert az indulatkitörések öngerjesztő hatása miatt az agresszív megnyilvánulások fokozódni fognak. Szokásos módszer még a büntetés, a televízió- vagy videonézéstől eltiltás, a fagylalt, édesség megvonása, ezek hatása azonban legföljebb időleges. Ahhoz, hogy kialakulhasson a gyerekben a helyes viselkedés mintája, elsősorban nekünk kell úgy viselkednünk! A nyugodt, kiegyensúlyozott családi élet a legjobb módszer, lássa a gyerek, hogy figyelünk egymásra, figyeljünk őrá is, hallgassuk meg a véleményét, hadd érezze, hogy ő is fontos személy a családban! Az agressziónak lehet a hátterében szorongás, félelem is, a gyerek ezt igyekszik palástolni. Ilyenkor az igazi ok kiderítése a feladat és azt kell „kezelnünk”. Agresszív magatartásformát sugallnak a mostanában berobbant akciófilmek, krimik és amíg ilyen filmek szórakoztatják a felnőtteket, a gyerekekben egyrészt félelmet kelt, nagyobb korban pedig követendő magatartásformát lát bennük. A hős mindig roppant erős, olyan, amilyen ő is szeretne lenni és pofonokkal, puskával szerez érvényt igazának. Ne engedjük nézni az ilyen filmeket, ha pedig véletlenül mégis úgy adódna, ne engedjük neki újrajátszani az eseményeket, beszélgessünk el vele inkább arról, hogy ez is mese, hogy a valóságban nem így van. Az agressziót nem lehet és nem is célszerű teljesen kiiktatni, de fokozni sem szabad. Ne vásároljunk fegyvert imitáló játékokat, mert ez agresszív játékra ösztönzi őket akkor is, ha nem is akart volna háborúst játszani. Ha ilyesmit akar játszani egy gyerekcsapat, úgyis talál magának ehhez eszközt, nem kell ehhez még bátorítást is adni. Célunk semmi esetre se legyen az, hogy visszafojtjuk a gyerek mozgásigényét, és sajnoseztkellmondanunk.agreszszív igényeit sem szabad visszafojtani, de kordában kell és lehet tartani. Végül is felnőttkorában a társadalom fogja megmutatni azt, mit tűr el és mit nem. Nem árt az óvatosság Nemcsak a napozás, de a mesterségesen barnító eszközök esetében sem. A napfény éltető ereje minden élőlénynek, de ebben az esetben is igaz a közmondás: jóból is megárt a sok. Még fokozottabban érvényes ez az igazság a nem természetes, művi dolgok esetében: sokszor csak évek, sőt, generációk múltán derül ki valamely szer káros hatása. A barna bőrszín egészséget, vidámságot, fiatalságot jelent, miért ne akarna hát mindenki így kinézni? Főként a hölgyek, akik szenvedni is hajlandóak szépségükért. A napfény pótlására találták ki a mesterséges fényforrásokat, először a kvarclámpát, majd nemrég megjelent a szolárium és viharos gyorsasággal terjedt el Európában és Észak-Amerikában. Sikerének titka az, hogy az egész testfelületet besugározza és gyorsan lebarnulunk. Az, hogy szervezetünk mekkora sugármennyiséget visel el károsodás nélkül, egyéni érzékenységünktől függ. Ezt a kozmetikai szalonban sem tudhatják rólunk, ezért mindenki számára azonos idejű besugárzást írnak elő. Ez egyesek számára túl sok lehet és a várt lebarnulás helyett égési sérüléseket szenvedünk. Az is igaz, hogy aki a napfénytől is nehezen bámul le, a szoláriumban sem fog. Kockázatot vállal, aki gyógyszert szed és így fekszik a szoláriumba, mert több fényérzékeny gyógyszer létezik, melyek heveny bőrreakciót váltanak ki. A legújabb kutatások szerint az ultraviola sugarak elősegítik a ráncképződést, sőt még rákot is okozhatnak, legyünk tehát óvatosak! HARANG 61
