Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-01-01 / 1. szám
A SIÓFOKI TEMPLOM KÖNYVE Magánkiadásban jelent meg Fabiny Tamás könyve Józsa Mártonról, meg a siófoki templomról. Címe a templomépítő Salamonhoz intézett dávidi intelemből való mondat: „hogy néki szent házat építs” (IKrón. 28:10). Miről is szól ez a különös dokumentum-könyv? Van egy pap - Józsa Márton —, aki egy maroknyi evangélikus gyülekezet lelkipásztora. Isten Bolond Istókjának nevezi magát, mert mer álmodni, tervezni, tenni, ha kell. Amikor elindult, hogy Isten nevének dicsőségére szent házat építsen Istennek, vakmerőségnek, kivihetetlen délibábos álomnak tűnt a terv. Makovecz Imre költői ihletésű bárka épületének előkészítése, megszervezése szinte kizárólag a hetven éven felüli lelkipásztor vállain nyugodott. Az ő naplója alapján bomlik ki a templom krónikája. Közben sok mindent megtudunk. Az építési napló objektív, egyes részleteiben szinte szenvtelen krónikáján keresztül nyomon kísérhetjük a nyolcvanas évek egyházi életét. Mit is jelentett az Állami Egyházügyi Hivatal? Mumus volt, ragadozó sárkány? Csapda vagy csak az előrehaladást akadályozó kerítés? Azután arról is megható képet kapunk, hogy kik voltak, akik tették amit tehettek; kik siettek segítségére Józsa Mártonnak. A könyv derekas része a templomépítő lelkipásztor életét mondja el, ami kordokumentum. Kalandos sorsú élet volt a Józsa Mártoné. Erdélyből indult, itt töltötte gyermek és ifjúkorát. Erre is emlékszik az embert próbáló építkezés nyarán a napló. De tanúi lehetünk kárpátaljai szolgálatának, előbb a magyar időkben, majd a szovjet korszak küzdelmes éveiben. És végül Dunántúl. Ez egy lelkészi pálya íve. Emberpróbáló időkben küzdötte meg harcát Józsa Márton, és mégis meg tudott maradni derűsnek, bizakodónak, vagyis hívő embernek. A könyvet egy ültő helyemben olvastam el. Nem szorgalmam dicséri ez a mondat, hanem a könyv soraiból áradó hitet, azt a sugárzást, ami értelmet ad a mindennapoknak. Makovecz Imre - a templom tervezője - a könyv előszavában szent embernek mondja Józsa Mártont. És nem téved..., Józsa Márton szent életű ember. És folytatnám: minden nap, minden órában, mindig, újra és újra, naponta megkűzdve az elveszettséggel, a magánnyal, a hazátlansággal, a „bozgor”-lét bélyegével, a szentség gyermekségét fogadó fölénnyel, a csodák, az Isteni Gondviselés, a megváltottság utáni emésztő vággyal, a hűtlenségek miatt elszenvedett magányos és siralmas keserűséggel.” Ez Józsa Márton életútja. És ez fontosabb, mint a ház, mert már a Biblia is azt tanította, hogy az igazi templom nem kőből épül, hanem bennünk, a szívünkben van. G. P. nyitott lélekkel és értelemmel figyelünk. Egy orvost mi érdekelhetne leginkább? Az élet, az élet titka. Ezt kutatta Szent- Györgyi Albert, vagy a kétszeres Nobeldíjas Linus Pauling a magyar Huzella és mások is. Ezért foglalkozom most a biológia és kvantummechanika összefüggéseivel. E téma során eljutottam Szent Ágoston eszmei örökségéig, vagyis a szubmolekuláris szintű élet megismerésétől a világ teremtésének, illetve öröktől való létezésének tanáig.- Ön elégedett, boldog ember? Mire vágyik?- Úgy érzem, az életben vállalt feladataimnak eleget tettem. Nemrégen jelent meg Tudomány és művészet címen egy könyvem Leonardo da Vinci anatómiai rajzairól. A fiaimat felneveltem, egyik orvos, másik mérnök lesz, bízom abban, hogy boldogabb világban élik meg sikereiket. Már megint az optimizmusom. De hadd hivatkozzam kedvenc mitológiai példámra, arra a bizonyos Phönix madárra, mely fényes szárnyakkal él az Arab-félszigeten 5-6000 évig, azután halotti máglyát rak és elégeti magát. Azután poraiból újjáéled. Hát ilyen az én hitem és optimizmusom is, legyőzhetetlen Phőnix-madár. Bízom benne, hogy rakjuk a máglyát, rá az elavult nézeteket, a ránk rakódott gonoszságot, gyűlöletet, butaságot és ha mindez elporlad, a múlté lesz, újjáéledünk, megelevenedünk és egy boldog kor köszönt ránk. Ezt szeretném megérni. LEOPOLD GYÖRGYI Phoenix madara HARANG 17
