Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-02-01 / 2. szám
Lágymányoson csendben bújik meg hatalmas házak között egy kis játszótér: Károlyi Gáspárról nevezték el valamikor a harmincas években. Apró óvodások homokvárat építenek, kisiskolások fogócskáznak, s a nagyobbak télen korcsolyázni próbálnak rajta. November egyik hűvösre fordult vasárnapján, délidőben nemcsak gyermekekkel, hanem a környék lakóival és a közeli templomok híveivel, érdeklődőkkel telt meg a tér. „Ünnepre jöttünk és hálás emlékezésre”- törte meg a várakozás csendjét Bencze Imre evangélikus lelkész szavaival. - E kis játszótér a XVI. század egyik lánglelkű magyarjának nevét hordozza: a teljes Biblia magyar nyelvünkre való átültetésének vezéregyéniségéét. Károlyi Gáspár gönci esperes anonim segítőtársak közreműködésével 400 évvel ezelőtt nyomtatta ki az első teljes magyar nyelvű Bibliát, melyet a nyomda székhelyéről egyszerűen vizsolyi Bibliának szoktunk nevezni. Ennek a Bibliának nyelvezete évszázadokra meghatározta a magyar helyesírás fejlődését, hiszen az iskolákban ezt tanították. Üzenete meghatározta hosszú időn át a kegyességet és a műveltséget, hiszen ezt olvasták az emberek, s ebből merítettek vigaszt és reművész A fordítóé, verset mondta el, melyet Károlyi Gáspár születésének 400. évfordulójára írt Reményik Sándor még 1929-ben. Ünnepi beszédében dr. Gyapay Gábor történész, az Evangélikus Gimnázium igazgatója nemcsak a neves fordító életútját ismertette, hanem a bibliafordítást belehelyezte a humanizmus és reformáció nagy áramlatába. Taglalta hatását s előzményeit. Bodor Tibor színművész nagyszerű stílusérzékkel olvasott részleteket a vizsolyi Biblia Elöljáró beszédéből. Kerekes József pedig az Újszövetség egyik legszebb részének, a szeretet himnuszának felolvasására vállalkozott. A műsor összeállításánál arra törekedtünk, hogy az itt élő lakosság és a gyülekezetek tagjai rövid, de szemléletes képet kapjanak Károlyi Gáspár munkájának egyetemességéről. Ezt az egyetemességet fejezte ki a koszorúzás is, amikor a tér egyik épületén elhelyezett emléktáblát megkoszorúzta az önkormányzati testület, a református és evangélikus egyház képviselője, valamint az izraelita hitfelekezet és az emlékbizottság tagjai. A meleg hangulatú, családias ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. BENCZE IMRE Tamaska Gyula felvételei ménységet a törökdúlások idején. Innét kaptak bátorságot és erőt szabadságharcot vívó hajdúseregek, s hős vezéreik. Ez volt az a forrásvíz, mely üdítette és frissítette megfáradt korok emberét, mert prófétai szóval hívogatott: „Mindnyájan, kik szomjúhoztok, jöjjetek ez vizekre!” (Ezs. 55,1) Emlékkútunk ma is erre figyelmeztet!” A kút előtörténetéhez tartozik, hogy már a múlt év februárjában az akkori tanácselnökhöz fordultak Telek György és Felde Imre tanácstagok, valamint Bolgár Csaba - akkor a Hazafias Népfront Bizottság nevében -, hogy a Károlyi Gáspár tér közvilágítását és parkfelújítási munkálatait kössék össze a kultúrtörténeti évfordulóval, a vizsolyi Biblia megjelenésének 400 éves évfordulójával. Köztéri emléktábla és szobor felállítását tervezték. A tárgyalások folyamán nyilvánvalóvá lett, hogy szerény anyagi lehetőségeink vannak ugyan, de nem reménytelen terveztetésünk: a kerület tud segíteni. így már ez év tavaszán Kecskeméti Sándor szobrászművész emlékkút felállítását javasolta, s ezt az elképzelést a kerület vezetősége is teljes mértékben támogatta. A már meglévő ivókútra Kecskeméti Sándor művészi elképzeléssel térplasztikát készített. Fehér márványalapra egymásra épülő, fekete svédgránit-tömbök bibliatartó pulpitust (szószéket) jeleznek, s a lapján az eredeti Károlyi-fordítás betűivel a Bibliából vett fenti idézet áll. A kút felavatása után az egybegyűltek közösen énekelték a Győzhetetlen én kószálom kezdetű ismert és ökumenikusán használt éneket, s Trókán Péter színHARANG 49
