Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-10-01 / 23. szám

HASZNOS TUDNIVALÓK Börzsönyi töltött felsál Hozzávalók: 50 dkg felsálszelet, 4 dkg füstölt szalonna, 3 dkg zsír, 15 dkg vargánya gomba, 1 kisebb tojás, 1/2 zsemle, 1 dl száraz vörösbor, só, törött bors, 1/2 hagyma. A két nagyobb felsálszeletet egyenle­tes vékonyra kiverjük. Az egyenetlen széleket levagdossuk és ledaráljuk. A szalonnát kockára vágjuk, zsírját kiol­vasztjuk és megpároljuk rajta a megtisz­tított, apró kockára vágott hagymát. Hozzáadjuk a felszeletelt gom bát is, sóz­zuk, borsozzuk. Beletesszük a darált húst és megpirítjuk. Kissé kiihűtjük és belekeverjük a tojást és a beáztatott, majd kinyomkodott zsemlét. ízlés sze­rint fűszerezzük, tehetünk bel e összezú­zott fokhagymát, pirospaprikát, petre­zselymet is. Összegyúrjuk a tölteléket és megkenjük vele a felsálszeleteket. A széleket behajtva felgöngyöljük a húst és fehér cérnával összekötözzük vagy hús­tűvel megfűzzük. Zsíron minden oldal­ról megpirítjuk, majd felöntjük a borral, kevés vízzel és fedő alatt megpároljuk. Az elpárolgott nedvességet szükség sze­rint pótoljuk. A roládokat felszeleteljük és körülöntjük a mártással. Körete főtt rizs vagy tarhonya. Most, így szüret tájékán talán ünneprontásnak tűnhet az al­koholizmusról beszélni, de sajnos, Magyarország a nem túl dicső első helyek egyikét foglalja el az alkoholfogyasz­tási világranglistán. A kulturált borfogyasztás pedig már régóta nagy nép­szerűségnek örvendett, a bort és annak mámorító hatását már az ókorban ismerték. E kor legismertebb itala a bor. A perzsák nagy tudósa, Avicenna Ibn Szína (980- 1037) párolta le először a bor szesztartalmát. A XII. századi pestisjárvány idején a párlatot gyógyszerként használták, a francia Raymundus Lu Mus szerzetes „az emberi test utolsó vigasza” névvel illette. A XIX. században Guy Lussac, majd Pasteur tisztázta az erjedés folyamatát, így a század derekától kezdve az élesztő segítségével megindult az ipari szeszgyártás. Növeke­dett a szeszes italok választéka és az egész világon elterjedt az alkoholfogyasztás. Magyarországon ma az al­koholfogyasztás több mint évi 12 liter tiszta szesz fejenként. Az alkoholbetegek száma fél­millióra becsülhető. A családi költségvetések egynyolcadát fordítják alkoholra. Az alkohol károsító hatásai Az alkohol a gyomorból szívódik fel, a vérárammal jut a központi idegrendszerbe és szédülést, mámort idéz elő. Sokan abban a tévhitben él­nek, hogy az alkohol gyógy­szer, étvágygerjesztő, gyo­morfertőtlenítő, energiát, hőt adó szer. Ez utóbbi érthe­tő, hisz fogyasztójából ilyen érzeteket is kivált. Amikor azonban melegíti a gyomrot, épp akkor szűkíti az ereket, így lehűlnek a végtagok. Ét­vágy helyett emésztési zava­rokat okoz, mert a gyomor­ban lévő, vízben oldódó gyo­morsav mellől elvonja a vizet. Látszatra az alkohol elfo­gyasztása után elevenebb, feldobottabb az ember, de az 1-2 óra múlva fellépő bá­­gyadtság, álmosság, fáradt­ság olyan mértékűvé is vál­hat, hogy a szellemi-fizikai teljesítőképesség a felére esik vissza. Ebben az állapotban a városi közlekedés életveszé­lyes is lehet. Az alkohol a legerősebb sejtmérgek egyike, s mint minden méreg ellen, a szerve­zet erőteljesen védekezik. Az alkoholmérgezés 6-12 órán át tartó, igen erős rosszulléttel (émelygés, hányás, látásza­var, egyensúlyvesztés, reme­gés, fejfájás, hasmenés, áju­lás) járó folyamat. Ilyenkor a méregtelenítő máj és a köz­ponti idegrendszer is erősen károsodik. Huzamos ideig tartó alkoholfogyasztás során krónikus betegségek lépnek fel. A belső szervek közül az alkohol a májat, szívet, gyomrot, beleket és az agy­sejteket támadja meg. A máj­sejtek az alkohol folyamatos károsító hatása következté­ben elpusztulnak, helyüket működésre képtelen sejtek foglalják el, ez az úgyneve­zett máj zsugorodás, mely visszafordíthatatlan folya­mat. A rendszeres alkoholfo­gyasztás következtében az ér­falak elvesztik rugalmasságu­kat, idő előtti érelmeszesedés és korai öregedés lép fel. A túlzott alkoholfogyasztás is szerepet játszik abban, hogy a halálokok között az első helyen a szív- és érrendszeri betegségek szerepelnek. A mér téktelen alkoholozás következ;rnényeit nemcsak az alkoholbeteg viseli, de egész családja, környezete is. Jel­lemző a durva, agresszív ma­gatartás, az erkölcsi normák elvetése, az alkoholbeteg nem képes, és nem is akar beilleszkedni a társadalom­ba. A csailád anyagi helyzete is leromlik, a gyermekek testi-lelki fejlődése elmarad, széthull a család, nő a veszé­lyeztetett gyermekek száma. Az alk oholbetegség gyó­gyítása ne héz feladatot jelent mind a cs;alád, mind a társa­dalom szá mára. Csak az idő­ben elkezdett, komplex keze­lés vezethet eredményhez, és az is csak akkor, ha a beteg maga is akarja és elő is segíti a gyógyulását. Ezért az alko­holizmus megelőzésében a leghatékonyabb módszer a rászokás megakadalyozása. Gyermekek elől gondosan zárjuk el az italt, ugyanúgy, mint a mé'geket. A fejlődő szervezetet ugyanis még jobban károsítja az alkohol, mint a már kialakult felnőt­tét. A felelősségteljes felnőtt ember mértékletesen, kultu­ráltan fogyaszt alkoholt, ven­dégségek, családi esemé­nyek, ünnepek alkalmával egy-egy pohár bor vagy sör még nem ártalmas. P. Ch. 62 HARANG Néhány szó az alkoholról

Next

/
Thumbnails
Contents