Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-10-01 / 23. szám

szerzetesek. Eddig hazánkban ez az egyetlen olyan templomtípus, melynek nyugati szentélye is van. A közepén lévő hatalmas, kerek, pillérszerű emelvény az egykori keresztelőmedence alapja le­hetett. A XII. század végén a nemzetség nagy alakja, Kalán püspök, aki pécsi püspök­sége után esztergomi érsek lett, hatal­mas háromhajós templomot emeltetett itt, mely méreteiben a jáki templommal egyezett meg. Újjáépítették a kolostort is. A templom főkapuját faragványok, szobrok díszítették, melyek közül igen kevés maradt meg, de még így is a hazai román kori építészet remekei. Francia mesterek keze nyomán készültek, hazai megrendelésre, Pál apostol életének kü­lönböző állomásait ábrázolják. A tatá­rok felgyújtották a templomot, később ugyan újjáépült, de nem eredeti formá­jában. Mátyás uralkodása alatt a Kalán nemzetség kihalt és több birtokkal HONFOGLALÁS UTÁN együtt Szert is a Nádasdyak kapták. A monostortól délre húzódott Szer mező­város, melynek külön templomocskája is volt, a kora Árpád-kortól e település lakott volt a XVI. sz. végéig. A 15 éves háború során Szer vidéke elpusztult és lakói elmenekültek, a haj­dani 15 falu közül csak kettő maradt meg, Algyő és Mindszent. Az 1620-30- as években Szert már pusztaként emle­gették, innen lett Pusztaszer. E vidék később Erdődy-, majd Pallavicini-birtok lett és mindszent-allgyői birtokként em­legették, melynek Pusztaszer a legfonto­sabb része volt, a kor egyik mintagazda­sága. 1896-ban, mikor a magyar állam 1000 éves fennállását ünnepelték, a puszta­szeriek egy hatalmas emlékoszlopot állí­tottak, turulmadárral és a hét vezér ké­pével. Külön szobrot emeltek Árpád vezérnek. Ettől kezdve Pusztaszer a honfoglalás, az államalapítás, de egyút­tal az úri Magyarország létének a szim­bóluma lett. 1945. március 29-én nem véletlenül kezdték a földosztást itt, a Pallavicini­­uradalomban. Jelképes aktus volt ez, zsellérek és napszámosok jutottak jus­sukhoz a történelmi igazságszolgáltatás során, amit második honfoglalásnak is neveznek. Pusztaszer neve 1974 óta Ópusztaszer, olyan emlékhelye a magyarságnak, mely régi és új történelmi tartalmával együtt maradandó része magyar történelmi ha­gyományainknak. Szöveg és fotó: TAMASKA GYULA Felső kép: A monostor romjai Meloccó Miklós Arató pér című szobra Az épülő múzeum HARANG 11

Next

/
Thumbnails
Contents