Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-08-13 / 21. szám
(Az amerikai Newsweek hetilap május 7-i száma többoldalas riportot közölt a kelet-európai antiszemitizmusról. Ebből az összeállításból közlünk részleteket.) A szabadjára engedett vallás és a nacionalizmus terméke, az antiszemitizmus megjelent a politikai „végeken” a Szovjetunióban és Kelet-Európábán. APamjaty tagjai pogromok szításával rémisztgetik a moszkvai zsidóságot. A magyarországi választásokon jobboldali jelöltek a „kozmopolita” elemeket támadták, miközben a fasiszta nyilas párt emblémája is megjelent a falakon. Romániában a Vasgárda egykori tagjai újra megjelentek a politikai színpadon. Lengyelországban, a holocaust bölcsőjében a fanatikusok zsidók nélkül is képesek az antiszemitizmusra. Veszélyes lenne jelentéktelennek feltüntetni ezeket az erőket. „Ne feledjük - mondja Szaharov özvegye, Jelena Bonner-, hogy Hitler és söpredéke a németországi kocsmákból indult”. A veszély ugyan még távoli, éppen ezért már most világosan értelmezni, és megérteni kell ezeket a „földalatti” erőket, mielőtt még kitörnének elszigeteltségükből, katasztrófát okozva. A német egyesülést aggódva szemlélő zsidóság számára jóval közelebbi veszélyt jelent mindaz, ami az Odera-Neisse-határtól keletre történik. Az elmúlt negyven évben az NSZK lelkiismereti és történelmi önvizsgálatot tartott, szinte belenevelte az új generációba a demokrácia alapvető elemeit. Az NDK új kormánya követte a bonni példát, és felelősséget vállalt a náci bűnökért. Semmi ehhez hasonló azonban nem történt azokban az országokban, melyeket a Vörös Hadsereg szabadított fel és kényszerített a ma már széteső keleti blokkba. Franciaországgal ellentétben ezek az országok nem rendezték magukkal a náci megszállókkal való kollaborálás problémáját. A helyzet iróniája, hogy a szólásszabadság, a glasznoszty, minden jó szándéka ellenére, melléktermékeként megjelent a bigottság szabadsága is. A feléledő nacionalizmus milliókat szabadít fel a kommunista irányítás alól, de egyben újraélesztette az ősi előítéletet a zsidókkal szemben, mint olyanokkal, akik „idegenek”, nemzettelenek, nem tekinthetők valódi magyarnak, orosznak vagy lengyelnek. A „végső megoldás” az antiszemitizmus intézményes változatát jelentette, amely felülről jött. Napjaink populista antiszemitizmusa alulról jön. Táptalajt ad számára a bizonytalan jövő, a gazdasági gondok, olyan veszélyek, amelyek az egyszerű embereket egyszerű válaszadásra és könnyen található bűnbakok keresésére késztetik. Kelet-Európábán robbanásveszélyes elegyet alkot az antiszemitizmus és az antikommunizmus. Szekularizált, asszimilálódott zsidók csak ritkán kerültek kiemelkedően fontos politikai pozícióba a keleti blokkon belül. A cionizmus nem gyakorolt igazi vonzerőt, a fasizmus előretörésével a zsidók a szocializmus és a kommunizmus felé fordultak. így, amennyiben a zsidóságnak tudják be a kommunizmus kelet-európai megjelenését, úgy társul az antikommunizmus az antiszemitizmussal. De ennél immár jóval több és más történik. Az egykori hitleri vád a zsidó-bolsevik összeesküvésről kerül ismét előtérbe; az antiszemiták immár mindenért a zsidókat teszik felelőssé, mintha mindent ők irányítottak volna, annak ellenére, hogy a szovjet blokkon belül a hatalom mindig is a nem-zsidó kommunisták kezében volt. A kelet-európai főbb politikai vezetők közül egyetlenegy sem hirdetett nyílt kampányt az antiszemitizmus ellen. Igaz, Gorbacsov, Walesa és Havel is foglalkozott a kérdéssel. Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, ami egyrészt biztos ellensúlyt jelent a zsidók számára, másrészt lehetőséget ad nekik a kivándorláshoz, a meneküléshez. Ugyanakkor ilyen körülmények között kezdik felfedezni a zsidó fiatalok azt az identitást és csodálatos kultúrát, amit szinte rejtegettek előlük szüleik. A Szovjetunióban 1.5 millió zsidó él. Itt található az Egyesült Államok és Izrael után a harmadik legnagyobb zsidó közösség. A szovjet alkotmány kifejezetten tiltja az antiszemitizmust. Minden demagóg állítás ellenére Sztálin óta igen kevés zsidónak sikerült bekerülnie a nómenklatúra tagjai közé. Megkülönböztetetten hátrányos helyzetben voltak mint diákok vagy mint munkavállalók. Brezsnyev alatt az egyedüli kedvezmény, amiben részesülhettek, az volt, hogy lehetőségük volt kivándorolni. Ennek ellenére a hét különféle frakcióra szakadt Pamjaty aktivistái és főideológusai szerint a brezsnyevi pangás idején a zsidók mindent elkövettek, hogy lejárassák a szocializmust és így elvezessék az országot a kapitalizmusba, immár a saját uralmuk alatt. A Pamjaty, a nacionalista ortodox mozgalom szerint a zsidók ölték meg Krisztust és II. Miklós cárt is. ök szervezték meg a bolsevik forradalmat és agyalták ki a sztálini terrort. A Pamjaty szerint a glasznoszty és peresztrojka nem más, mint újabb zsidó összeesküvés, aminek célja a kapitalizmus bevezetése és saját uralmuk kiteljesítése. „Oroszországban indul majd meg az emberiség felszabadítása... a jövendölés szerint Oroszország szabadítja majd meg a világot a gonosztól” - vallják a Pamjaty hívei. 32 HARANG A HOSSZÚ ÁF
