Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-08-13 / 21. szám
Valószínű, a kereszténység is e -törzsből szedte etióp híveit. Akár zsidó vallásban megmaradt testvéreiknek, úgy az etióp keresztényeknek a szíve is Jeruzsálem felé húz. Több kolóniájuk is van a szent városban. A Szent Sír-templomnál - a keresztény egyházak vetélkedésében - nekik csak a tető jutott. Mint fecskék az eresz alján, ők itt vertek fészket. Apró szerzeteskunyhóik, mint egy őserdei falucska gubbasztanak a roppant kupolák árnyékában. Úgy is élnek, mint az őserdőben: csendesen, szerényen, meditatívan. Bensőségesen. Húsvétkor megszólalnak itt a tam-tamok és az őserdei pentaton ének lassan emelkedő sírás-rívása. A zarándokok Etiópiából érkeznek és a feltámadás hetét itt töltik a tetőn. Imádkoznak, szemlélődnek, fekszenek, révednek: töltekeznek Isten jelenlétével és a jézusi történettel. Az ünnep a feltámadás éjszakáján ér fel a csúcsra. Sámándobok lüktetésében és extázisos táncban repül vissza a szellem, és érintkezik-egyesül a kétfajta meghatározó élmény: az őserdő törzsi életének az emléke, és az emberiség nagy családjába való belépése - amely Sába királynő emlékezetes vizitjével kezdődött -, amikor is: „A Sába királyasszonya pedig hallván Salamonnak hírét és az Úr nevét, eljőve, hogy kísértgesse őt nehéz kérdésekkel”. KŐBÁNYAI JÁNOS Az etióp tópap a Szent Sír-templom tetején felállított sátorban tartja ceremóniáját Asszonyok a Szent Sir-templom tetején (A szerző felvételei) Heródes, a róka Jézus rókának nevezte Heródes Antipást, amikor életére tört (Luk 13:32), máskor meg óvta tanítványait kovászától (Mk 8:15). Galilea és Pérea uralkodója volt, Nagy Heródes fia, akinek sok jellemvonása hasonlított a véreskezű türannuséra, de hiányzott belőle apjának okos tettrekészsége. A Galileai tenger partján fényes tartományi fővárost építtetett, amelyet Tiberius császár tiszteletére Tiberiásnak nevezett el. Nagy csapás volt Antipásra Heródiással, bátyja feleségével való kapcsolata. Heródes Antipás ugyanis beleszeretett a nagyravágyó asszonyba; első feleségétől elvált és házasságot kötött Heródiással, amiért Keresztelő János megdorgálta. János ezért börtönbe került, s Heródiásnak így cselvetéssel sikerült Keresztelő János lefejeztetését keresztülvinni. Jellemző Heródes Antipásra az a felületes, s inkább csak kíváncsiságból létrejött, futó találkozása Jézussal, amely a Megváltó keresztrefeszítése előtti órákban játszódott le (Luk 23:7- 12). Pilátus - aki átlátta a zsidók rosszindulatú, gonosz szándékát - ki akarta kerülni a döntést. Ezért udvariasságot színlelve átküldte Heródeshez Jézust. Lukács leírása szerint a hellenista műveltségű, de elpuhult, „édes életet” élő uralkodó feszült kíváncsisággal hallgatta eddig is a Jézusról közszájon forgó történeteket. Egy időben azt hitte ezeknek nyomán, hogy Keresztelő János támadt fel (Mt 14:1-2; Mk 6:14). Most is kíváncsiságának kielégítését várta. A Biblia szerint „hosszasan faggatta, de Ő feleletre sem méltatta”. A főpapok és írástudók vádja sem nagyon érintette, akik pedig „teljes igyekezettel” belevetették magukat a vádolásba. Heródes ismerte őket és semmibe vette lármás vádaskodásukat. Helyette inkább csúfot űz Jézusból. Hófehér királyi ruhába öltözteti, és nyeglén tréfálkozik vele. így küldi vissza Pilátushoz, mert nem akar a helyKrisztus Heródes előtt. Dürer fametszete a Kis passió sorozatból tartó jogkörébe avatkozni. „Ezzel észrevétlenül átsiklott életének legünnepélyesebb pillanatain” - írja Victor János. „Soha vissza nem térő szent alkalmak röppennek így el a bűneiben elmerült lélek felett.” „Aznap Heródes és Pilátus jóbarátok lettek” - írja az evangélium. „Két nagy felelősséget viselő ember, akik egymással összefogva teméntelen sok jót tehettek volna” - korábban rút ellenségeskedésben éltek, most a felelősség áthárításában lesznek barátok. A passió történetének ez az egyik legszomorúbb epizódja. Végső pusztulása is példaszerű. Bűne lett csapdája. Amikor Heródiás fivére, I. Heródes Agrippa a rómaiaknál királyi címet kapott, Heródiás felbiztatta, hogy ő is menjen Rómába, megkérvényezni a várva vágyott címet. Agrippa viszont gondoskodott róla, hogy Caligula császár a lehető legkedvezőtlenebbül fogadja Antipást. így utazásának nem a királyi cím, hanem a száműzetés lett a vége. A galliai Lugdunumban (a mai Lyonban) fejezi be életét Kr. után 39- ben - mintegy nyolc évvel Krisztus halála után -, ahová Heródiás, mint önkéntes száműzött is vele ment. GAÁL PÉTER HARANG 31
