Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-08-13 / 21. szám

Júdea oroszlánja Etióp zarándokok a Via Dolorosán A kereszténység a Szentföld epi­centrumtól nyugatra, keletre és délre terjedt. Egzotikus tájakra, a Bibliát is megelőző emberség­bölcső vidékekre. Már a Jézust követő nem­zedék életében Indiáig jutott a názáreti ács híre és hite. A közvetítő szellemi és földrajzi közeg minden bizonnyal Etiópia volt, ahol szintén az elsők között jött létre keresztény közösség. Ez az egyház a mai napig fennáll, s őrzi a tüzes Afrika és a Közel-Kelet ősi rítusait. Az etióp népnek nemcsak az Új, de az Ószövetséggel is szoros a kapcsolata. (A Bib­lia kusitáknak nevezi ezt a szemita családba tartozó népet.) Bizonyára ez lehetett az oka a kora kereszténység iránti affinitásnak is. Már az Apostolok cselekedeteiben is találunk em­lítést etióp térítésről. A Királyok első könyvében külön fejezet (a tizedik) szól az etióp uralkodónő, Sába láto­gatásáról, aki Salamonhoz, a legnagyobb és legbölcsebb hírben álló zsidó királyhoz jött vizitbe. E látogatás emléke és legendája a mai napig élénken él. Valószínű, ekkor vehették fel egyes etióp törzsek a zsidó vallást. Erre utal az ország címerében Júda oroszlánja. A leszármazottak - igen sanyarú sorban - hűek maradtak, a judaizmushoz. Jó részüknek a legutóbbi időkben sikerült a dzsungelból a mai Izraelbe szöknie. (Ama nevezetes Mózes­­akció révén.) Sába királynő népe 30 HARANG

Next

/
Thumbnails
Contents