Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-08-13 / 21. szám
anyut, visszajött, elküldte, összeverte, egyszer csak nem jött haza többet. Itthon nem szabad beszélni róla.- Elváltak?- Gondolom, mert hogy esküdött volna meg Icával. Hamarosan meglett a közös gyerek, a prüntyii- Anyut próbáltad keresni?- Minek? így legalább nincs veszekedés. Mindenki élheti a saját életét.- Azt mondtad, nem élheti.- Titokban igen. Mert ne tessék azt hinni, hogy csak az a két üveg sör fogy, amit apu kihozat a kocsmából, az ajtóban állva. Ő ugyanis olyan helyre nem teszi be a lábát. A szomszéd faluból viszont az autó csomagtartójában hozzák haza kéthetente, annyira részeg, hogy napokig nem józanodik ki utána. De erről nem szabad beszélni, ő csak megbotlik, akár a ló, akinek négy lába van... A nevelőanyám a pálinkásüveget a hagymás-krumpliszsákok mögött tartja. Az itthon lakó bátyám a sufniban a szerszámosládában gyűjti az üres üvegeket, ő csak vinkót iszik. Én hétközben tankolok, leginkább délelőtt.- Iskola helyett.- Ja. Amikor apu újranősült, láttam, ha felrúgom a látszatot, rossz vége lesz, igen gyorsan javítóintézetben találom magam. Apu elve, hogy meg kell büntetni a bűnösöket. Anyut is elvitette, még a bolondokházába is bezáratta volna, ha nem lép le idejében. Ezért én fogvicsorgatva betartom a játékszabályokat, végigcsinálom a hétvégi cirkuszt, percre pontosan otthon vagyok esténként. Napközben pótolom be a szombat esti diszkót, a házibulit, a hülyülést, egyszóval a kikapcsolódást. Szerencse, hogy nem egyedül vagyok ilyen szerencsétlen, és valahol mindig találunk egy kéglit, ahol a szülők melóznak, mi pedig összejövünk.- Mennyien?- Az változó. Öten-hatan vagy annál többen, úgy hangulatosabb. Valaki hoz piát, kenyeret, zsírt, evés nélkül ugyanis rókáznánk, van magnó, video és min-Ha egy kicsit elfárad, megpihen... Ha jobban elfárad, lefekszik, álmodozik vagy alszik (jobbra fent) És van, aki a földre kerül. Részvét, mosoly, segítség vár rá? Ki tudja? A szerző felvételei dent csinálunk, ami jólesik. Miért néz így? Talán tiltja a törvény? Egyszer vagyok fiatal, azt csinálok a saját testemmel, ami jólesik.- Nem akarod elvégezni a szakmunkásképzőt? Nem akarsz normális felnőtt lenni?- Dehogynem. A hiányzásokról mindig viszek igazolást, sajnos, nagyon beteges vagyok...- Szerintem átlátnak rajtatok. Lebuktatok már?- Ja, a szomszédok kihívták az URH- t, egyszer egy lány meztelenül kiállt az emeleti ablakba, majdnem kiesett rajta, máskor hazajött a szülő. Na és. Mink a haverokhoz mentünk leckét tanulni.- A szakmád nem érdekel?- De, biztosan érdekelni fog, ha már melózni kell.- Szereted, amit választottál?- Ugyan, ki szereti, talán maga?- Én igen.- Jó magának. Szerintem kevés az ilyen krapek. A felnőttek mindig az órájukat nézik, mikor telik már le a meló.- Egyetlen jó példát nem láttál magad előtt?- Én soha.- Szereted a testvéreidet?- Annyira azért nem vagyunk! Ketten megnősültek, hajtanak a pénzre, ritkán jönnek haza. A többiek? Mindenki magával van elfoglalva. Utálják a prüntyit, mert apunak ő a jó példa, belőle igazi embert farag. Úgyhogy hamarosan lelépek otthonról.- Hova mégy?- Kiélvezem az életet, becsavarok valakit, egy idősebb krapekot, aki teherbe ejt, hátha elvesz feleségül. Majd csak lesz valahogy... S. L. 22 HARANG
