Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-08-13 / 21. szám
Christians and Jews (Keresztények és Zsidók Nemzetközi Tanácsa) elnevezés mellett. A Keresztények és Zsidók Nemzetközi Tanácsának égisze alatt megalakultak az ifjúsági szervezetek is és ugyancsak nemzetközi konferenciákat rendeztek. Az elsőt Hollandiában tartották, 1962-ben. A nemzetközi tanács 1978-ban Martin Buber, nagy zsidó filozófus születésének 100 éves évfordulóján székházat kapott Heppenheimben, amely félúton van Frankfurt am Main és Heidelberg között. Az NSZK bocsátotta Martin Buber egykori lakóházát (1916 és 1938 között lakott itt) a Keresztények és Zsidók Nemzetközi Tanácsának a rendelkezésére. Azóta ebben a székházban intézik a szervezet ügyeit. Igen nagy lendületet adott a nemzetközi tanács munkájának Sir Sigmund Sternberg bekapcsolódása. A magyar származású sikeres londoni üzletember fiatal kora óta szívvel és lélekkel dolgozik a tanács népszerűsítésén. Fáradhatatlanul tevékenykedik, hogy szervezete valóban világszervezet legyen, amely nem ismer nemzeti határokat, ő volt az, aki már több mint egy évtizede forszírozta, hogy hazánkban is jöjjön létre a zsidók és keresztények közötti szoros együttműködés. Fáradságot nem ismerő munkáját végül is ebben az évben siker koronázta. Ö maga kereste fel a katolikus egyház legmagasabb magyarországi méltóságát és tárgyalt vele a Tanács létrejöttéről. így jöhetett létre végre hazánkban is dr. Paskai László bíboros érsek aktív támogatásával ez a szervezet, amely a felekezetek közötti béke és jó viszony kiépítésén munkálkodik. DOMÁN ISTVÁN Hatszázezer mártír emlékére A magyar kormány hivatalos részvételével avatták fel a magyar zsidó mártírok emlékművét július 8-án, vasárnap. A kegyeletes aktuson a második világháború idején elpusztult hatszázezer magyar zsidóra emlékeztek a Dohány utcai zsinagóga kertjében, az egykori gettó kapujának közelében. Varga Imre szobrászművész alkotása vörösmárvány talapzaton álló szomorúfűz, amelynek ágain több ezer levélke függ, mindegyiken egy-egy bevésett névvel - azokéval, akiknek mártíriumát hozzátartozóik - némi anyagi ellenszolgáltatás fejében - eképpen örökítették meg. A világ minden tájáról így érkezett pénzen kívül elsősorban az Emmanuel-alapítvány által adományozott negyedmillió dollár tette lehetővé az emlékmű felállítását. A számos előkelőség jelenlétében lezajlott aktuson - itthonról Göncz Árpád ideiglenes államfő, Antall József miniszterelnök. Szabad György a parlament ideiglenes elnöke, Paskai László bíboros érsek; külföldről Zevulun Hammer izraeli miniszter, Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke. Tony Curtis színész - nagy hatású, személyes izzású beszédet mondott Göncz Árpád; Antall József pedig határozott szavakkal, a törvény teljes védelmét és szigorát ígérte-fogalmazta meg a zsidóság nyugodt magyarországi életének biztosítására. Keresztyén-Zsidó Tanács megalakításában. Örvendetes dologról van szó, hiszen a tanácsban az egyházak hivatalosan vesznek részt. Egy rövid írásban nehéz szólni arról, hogy mit várunk a tanács működésétől. Az alakulóülés sajtónyilatkozata jól fejezi ki a szándékot. Én mégis kiemelném, hogy egyik legfontosabb feladat az egymástól való kölcsönös tanulásra és szellemi meggazdagodásra való készség és nyitottság. Tudott dolog, hogy a keresztyénség a judaizmusra épül. Valami olyan módon, mint a jéghegy, amelynek egyhetede látható és hathetede a víz alatt van. Ilyen a keresztyénség is, amelynek láthatatlan része a judaizmus. Ha egy keresztyén ember például jól akarja értelmezni Jézus mondásait, annak ismernie kell azt a bázist, amelyen Jézus is áll. A Bibliát olvasó ember számára sokszor egészen más megvilágításba kerülnek sokszor rosszul értelmezett és használt bibliai versek is, amelyek a gyűlölködés elindítói voltak. Ha ma helyesen akarjuk nevelni a felnövekvő nemzedéket, akkor valóban sok a tennivaló. Arra kell törekedni a nevelés területén is, hogy a keresztyén és zsidó emberek tradíciójuk és hitbeli különbözőségük ellenére kölcsönös harmóniában éljenek és működjenek együtt. Természetesen e közben keresztyénségünket nem kell feladni, mint saját hitünket és meggyőződésünket. A keresztyén ember vallja, hogy Isten egy, földnek és égnek teremtője, Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, eljött erre a földre, hogy népével egyesüljön, testté és vérré lett és jelen volt az ember Jézusban. A keresztyén ember nemcsak egyszerűen elfogadja Jézus tanítását, akiben a Szentlélek által a feltámadott Jézus Krisztus erői munkálkodnak, hanem a fentiek értelmében a zsidósághoz való viszonyában valami sajátosat is tesz. A keresztyén, Jézus személyében a legreprezentánsabb zsidóhoz is viszonyul, akiben Isten az emberiséggel szolidaritást vállalt. így érvényes lesz rá, amit Pál mond: zsidónak zsidóvá, görögnek göröggé lettem. A keresztyén ember a kegyelem és Jézus személyének elfogadása által elfogadja Jézus testszerinti testvéreit. A zsidó nép és keresztyén egyház különböző módon Isten egy családjához tartozik. Pál rómabeliekhez írt levelében az olajfa két ágáról ír (Róm 11). A fa törzse Ábrahám. A fa két ága közül az egyik vadhajtás, amely beoltatott termőággá. Ez a pogányokból lett egyház. A másik a szelíd ág, amely olajat terem: Izráel. Az apostol meg volt győződve, hogy Izráel és az egyház együvé tartoznak Isten végzésében. Ezért az a reménységünk és meggyőződésünk, hogy a zsidó nép és az egyház közötti szakadék sebe begyógyul. TAMÁS BERTALAN HARANG 3
