Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-04-18 / 16. szám
Három eve, amikor Budavár visszavívásának 300. évfordulóját ünnepeltük, középkorú férfi csöngetett be Úri utcai lakásunkba. Magyarul nem tudott, de ékes olasz nyelven, majd németül és angolul is is elmondta, hogy P. Emesto Piacentininek hívják, minorita (ferences) szerzetes és Rómából jött Budapestre az évforduló alkalmából tartandó tudományos ülésszak egyik előadójaként; szú'kebb szakterülete az egyházjog és egyháztörténet. Levéltári kutatásai során olyan egyedülálló dokumentumokra bukkant, ami egész más megvilágításba helyezheti Budavár 1686. évi visszafoglalását és az azt megelőző időket; ugyanis megtalálta Michele D’Aste olasz hadmérnök naplóját, amit naponta vezetett, egészen az ostromkor bekövetkezett haláláig. Közben több mindenről szó esett; elmondta. hogy ő gondozza, mint egyházjogász P. Kelemen Didák. XVIII. században élt minorita szerzetes szentté avatásának ügyét, de más Magyarországot érintő témával is foglalkozik. A viterbói ferences konvent templomában - amely 1237-ben épült - Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyét őriznek. A Rómától északnyugatra fekvő Viterbo eredetileg langobard település volt és fontos hadászati központ. A San Francesco-templomba temették el 1268- ban IV. Kelemen, majd 1276-ban V. Hadrianus pápát. Antropológus lévén, engem elsősorban a Szent Erzsébet ereklye érdekelt, mivel egy néhány éve megjelent könyvemben foglalkoztam az Árpád-házi Szentek testereklyéivel. A véletlen találkozásból barátság lett és P. Piacentini meghívott: látogassunk el Viteróba. Nyáron a franciaországi Senlisben dolgoztunk ugyancsak antropológus férjemmel, majd útban hazafelé ellátogattunk Viterbóba, ahol a ferences (minorita) templomban. IV. Kelemen sírjától balra, a falba vágott kis szekrénykében elhelyezett ereklyetartóban őrzik Szent Erzsébet fejereklyéjének egy elég nagy darabját. A csont a koponya falcsonti részéből származik. Miért érdekes ez az ereklye, hiszen köztudott, hogy elég sok helyen őriznek hasonlót. Értékeléséhez tudnunk kell Szent Erzsébet tetemének hányatott sorsát. A szent Erzsébet székesegyház Marburgban Mint ismeretes, Erzsébet 1207-ben született //. András magyar király és merániai Gertrud gyennekeként. Politikai okokból már négyévesen eljegyezték Hermann thüringiai őrgróf fiával, Lajossal; 1221-ben kötöttek házasságot Eisenachban. Wartburg várában éltek harmonikus családi életet, ám férje keresztes hadjáratra indult II. Frigyes császárral és 1227-ben Otrantóban elhunyt. Sógora, az új őrgróf elűzte otthonából a fiatal özvegyet és gyennekeit. Tartózkodási helyéül Marburgot jelölték ki. ahol ispotályt rendezett be a szegényeknek és hátralévő rövid életét jótékonykodással töltötte. 1231 novemberében hirtelen megbetegedett és 16-ról 17-re virradó éjjel elhunyt. Mindössze 24 éves volt. Testét az általa létesített kórház kápolnájában ravatalozták fel, majd ugyanitt helyezték örök nyugalomra. 1235-ben kiemelték a tetemet sírjából és Perugiában közszemlére tették. Erzsébet szolgálója, Irmgard visszaemlékezéseiben közli, hogy sokan a test közelébe férkőztek. ...körmeit, fátylát, haját ereklye gyanánt levágták". IX. Gergely ebben az évben avatta szentté. Erzsébet gyóntatója marburgi Komád 1236-ban kezdte el annak a templomnak A RÓzsa-leqeNöa kiRályláNya 32 HARANG