Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-04-18 / 16. szám
A díszes ereklyetartóladiko Marburgban Acélmetszet a 19. századból Szent Erzsébetről Szent Erzsébet ujjereklye-tartója Augsburgban az építését, amely a Szent újabb nyughelye lett. Az áthelyezéskor újra kiemelték testét. Az ünnepélyes aktust megelőzően Ulrich von Dürn ferences prior éjjel felbontotta a sírt, a tetemet bíborszínű textilbe csavarta, a fejet leválasztotta a testről. A maradványokat egy fémkoporsóba tették, a fejet külön fej-ereklyetartóha. Az utóbbi aranyból készült és sokáig a főoltár közepén állt. A fémkoporsót a számára készített helyre temették a templomban. Ettől kezdve az ereklyék sorsa nehezen követhető nyomon. 1530-ban a kolostor rendfőnöke kinyitotta a ládikát és jegyzőkönyvileg hitelesítette; ekkor a csontok nagy része még megvolt. A reformációig tiszteletben tartották Erzsébet földi maradványait. 1539-ben. hesseni Fülöp őrgrófaki felvette a lutheránus vallást - kinyitotta a ládikát ős a benne lévő csontokat a fejereklyetartóval együtt, Wartburg várába vitette. Többszöri császári felszólítás után, csak 1548-ban adta vissza a maradványokat a Német Lovagrend vezetőijének. A számban megfogyatkozott csontokat nem tették vissza eredeti helyére a díszes ládikába, hanem a templom „pincéjében, a harmadik polcon, a korlát mellett elásták.’’ További sorsuk ismeretlen. A Marburgba látogató turisták így ma csak az üres, díszes ládikát csodálhatják meg. Annak ellenére, hogy a csontok sorsáról semmit sem tudunk, a világban több helyen találkozhatunk Szent Erzsébetnek tulajdonított ereklyékkel. Csak néhány ismertebbet említek; a bécsi klarissza zárdában, a brüsszeli Szent Gudula-templomban a besanconi székesegyházban, a stockholmi Történeti Múzeumban, a halberstadli székesegyházban, az udinei székesegyházban, Augsburgban. sőt még a kolumbiai Bogotában is őriznek Szent Erzsébetének tisztelt ereklyét. A fentieket figyelembe véve tudományos körök arra a hivatalos áláspontra helyezkedtek, hogy jelenleg egyik ereklye hitelessége sem bizonyított. A P. Piacentini által a tekintélyes L'Osservatore Romanoban is közölt tanulmány alapján a viterbói fejereklye az egyetlen, amelyik hitelesnek fogadható el. Piacentini atya nemcsak a hitelesítő leveleket találta meg a viterbói könyvtárban, de az 1583-as apostoli vizitáció iratait is tanulmányozta a vatikáni levéltárban. A rózsa-legenda hőse a világ legnagyobb művészeit is megihlette. Sokakat ámulatba ejt Murillo híres festménye, amely a bélpoklosokat mosdató Erzsébetet ábrázolja. De gyakran csendül fel Liszt Ferenc csodálatos oratóriuma is a Szent Erzsébet legenda, és a népköltészetben is tovább virulnak Erzsébet rózsái. Szent Erzsébet személye az embertársaink iránti megértés, segítőkészség és szeretet örök jelképe lett. HANKÓ ILDIKÓ HARANG 33
