Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-04-18 / 16. szám

Kultúrtörténeti és művészet­­történeti szempontból egy­aránt érdekes és tanulságos kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeum rendkívül gazdag - s tegyük hozzá, sajnos elég rit­kán bemutatott — metszetgyűj­teményéből. A válogatás nem egy életművet, egy művészeti korszakot vagy technikát mu­tat be, hanem egy izgalmas témát. Ahogy arra a tárlat jól megválasztott címe is utal, a nagyobbrészt 16. és 17. szá­zadban keletkezett allegorikus ábrázolások azt az ókorra visszavezethető világfelfo­gást, világmagyarázatot jele­nítik meg képileg, mely sze­rint a mikrokozmosz és a makrokozmosz, vagyis az em­ber és az őt körülvevő' világ, illetve világmindenség - a bolygók, a csillagok, a csil­lagképek — között determi­nisztikus kapcsolat áll fönn. Ennek az elképzelésnek - mely korabeli és mindennemű tudományos és filozófiai összefüggésektől megfosztva napjainkban a horoszkóp ké­szítés divatjában él tovább - kissé leegyszerűsítve az a fel­tételezés volt az alapja, hogy minden létező ugyanabból a négy alapelemből, a levegő­ből, a tűzből, a vízből és a földből áll. Ezt a négyes föl­osztást aztán más területeken is fölfedezni vélték, némely esetben joggal, többnyire azonban erősen spekulatív Jacob Matham-Hendrik Goltzius: A nyár. Rézmetszet 1589. módon. Úgy vélték tehát, hogy létezik négy: évszak cs napszak, életkor, szélirány (világtáj), testnedv, vérmér­séklet, négy alapminőség (meleg, hideg, nedves, száraz) slb., s ezek egyes elemei kö­zött szoros összefüggés áll fönn. Így például a télnek az életkorok közül az öregség, az alapelemek közül a víz, a szélirányok közül a nyugati, az alapminőségek közül a hi­deg-nedves kombináció, a testnedvek közül a nyál, a vér­­mérsékletek közül a flegma­tikus felel meg. Miután pedig a földi világra hat a világmin­denség, az említett példát folytatva, a flegmatikus vér­­mérsékletnek - és persze a többi elemnek, mely vele összefügg - kapcsolata van a bolygók közül a Holddal, az állatöv jegyei közül a Bakkal, a Vízöntővel és a Halakkal. Ez a bonyolult világértel­mezés természetesen nem el­vontan jelenik meg a metsze­teken - a klasszikus példa erre Dürer kiállításon is látható, csodálatos-megfejthetetlen Melancoliája —, hanem allego rikus alakok, állatok, jelene­tek, táj-, város- és életképek segítségével, bemutatva így a korabeli világot és életet is. Azok számára, akiket nem­csak a művek művészi értéke érdekel, hanem mára már alig értelmezhető szimbolikájukat és alkotóikat is szeretnék megismeri, segít az eligazo­dásban a tárlathoz készült szép kivitelű, tudományos alaposságú katalógus. A kiállításhoz figyelmet ér­demlő előadás-sorozat kap­csolódik: a Szépművészeti Múzeum előadótermében (Dózsa György út 41.) április 23-án 17 órakor Csaba György csillagász mondja el véleményét arról, hogy Ha­­zudnak-e a csillagok, ugyanő beszél május 7-én a Csillag­sorsokról, május 27-én pedig arról, hogy milyen volt az Időszámítás régen és ma. A sorozat befejezéseként május 28-án a kiállítás rendezője. Bodnár Szilvia művészettörté­nész kalauzolja az érdeklődő­ket e különös világban. (Meg­tekinthető július 1-jéig.)-VÉGH-28 HARANG Hendrik Goltzius: A viz. A négy alapelemet ábrázoló rézmetszetsorozat egyik lapja. (é. n.)

Next

/
Thumbnails
Contents