Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-04-11 / 15. szám

„Moci mácá” = áldást mon­danak a kovásztalan ke­nyérre és esznek belőle. „Máror” = Elfogyasztják a tormát, amit a „chároszet”­­ba (alma, dió és bor keve­réke) mártanak. „Koréch” = a kovásztalan kenyerek közül a harmadik­ból 2 darabot letörnek és közé tormát tesznek, majd elfogyasztják. „Sulchán oréch” - ünnepi vacsora. „Cáfun" = az étkezést az ..utóétellel” fejezik be. „Báréch” = Elmondják az étkezés utáni imát és meg­isszák a harmadik pohár bort. „Hállél” = Eléneklik a Hállél imához tartozó zsoltá­rokat. „Nircá” = Isten kegyel­mébe ajánlják az ünnepi est befejezéseként énekelt dalo­kat és megisszák a 4-ik po­hár bort. A Széder-tálon a héber szöveget 8 ábrázolás veszi körül. Ezek a tál szélén he­lyezkednek el. A héber szö­veg kezdete feletti ábrából kiindulva a következőket ve­hetjük szemügyre^ Az első széles ábra azt a szentírási jelenetet ábrázol­ja, amikor a halálhoz közele­dő Izsákhoz Jákob viszi be a Rebeka által elkészített ételt, hogy megáldja őt. De Izsák Ezsaut várja a mezőről, és gyanús neki a betérő fiú. Közel hívja magához, hogy meggyőződjön róla, valóban Ezsau-e, ahogy magáról ál­lítja. Miután megfogja a ke­zét - amelyet előzőleg be­fedett Rebeka kecskegödö­lyék bőreivel - megszólal Izsák: „A hang Jákob hangja, de a kezek Ezsau ke­zei.” A jelenet ábrája felett apró betűkkel az idézett hé­ber szöveg első része olvas­ható. A kezdeti ábrától jobbra Mózes, balra Áron alakja látható, nevük héber feliratá­val. 1. Szeder-tál 2. Széder-tál Majd a tál két oldalán egy­­egy növény ábrázolását ve­hetjük szemügyre. Az említett bibliai jelenet­tel szemben ugyancsak bib­liai jelenetet találunk. Ez Jó­zsef eladását ábrázolja test­vérei által. Az ábra bal olda­lán ugyancsak idézet a Szentírásból: „... és eladták Józsefet”. Ettől balra Dávid, jobbra Salamon alakja tűnik elénk nevük héber feliratával. A másik Széder-tálon az alapmintán középen kiter­jesztett denevérszárnyra em­lékeztető keretben egy Szá­dért tartó család látható, amint körülülik az asztalt. A tál szélein hat egymás­tól egyenlő távolságra lévő, stilizált keretben a Széder aktusainak címszavai talál­hatók. Azért fér el hat keret­ben a 14 címszó, mert egy­ben több is szerepel., így a ..Kádés”, „Urechác”, „Kár­­pász”, „Jáchác” a középső ábra fölötti keretben pil­lanthatok meg. Majd balra haladva együtt szerepel a következő keretben a „Mág­­gtd” és a „Ráchcá”. Ezután a „Moci Mácá”-t láthatjuk kü­lön. A „Máror”, a „Koréch” és a „Sulchán oréch” együt­tese következik. A „Cáfun” és a „Báréch” jelentésük miatt is összeillenek. Ahogyan a „Hál­­lél” és a „Nirca” is összetar­toznak a Széder szertartása szerint, mert már a vacsora utáni részt alkotják együtt. A cikk elején szó volt ar­ról, hogy a Peszách ünnep első, beköszöntő estéjén tartjuk a „Széder”-t. Izrael­ben ez egyetlen estét jelent ma is, ahogy eredetileg el­rendelték az ünnep megülé­­sét. De a szétszóratás folytán a rabbik a héber naptár bo­nyolult kiszámítási mecha­nizmusa miatt, az Izraelen kívüli területeken kettőre növelték a Széderek számát, nehogy esetleg tévesen ha­tározzák meg az időpontját, így az egyik este biztosan a valódit ülik meg. Az utódok pedig két egy­mást követő estén mondhat­ják el a kivonulás történetét, bőséges ünnepi vacsora és legalább 4 pohár bor kísére­tében, ami nem csekély vonzerőt jelent... HARANG 33 5ZÉDER

Next

/
Thumbnails
Contents