Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-04-11 / 15. szám
Jézus szenvedésének, halálának és feltámadá[•) sának története a Kr. u. IV. századtól kezdve állandóan foglalkoztatta a képzőművészeket. A húsvéti ünnepkörrel kapcsolatos ábrázolások túlnyomó többsége azonban a nagypénteki eseményekhez fűződik, a „szenvedő Krisztus”-t örökítették meg különböző formában, a feltámadás eseménye, ennek a bemutatása háttérbe szorult. Éppen ezért különlegesek azok a XVII. századból való, Nümbergben készült óntányérok, amelyeken a feltámadás jelenetét látjuk. A nürnbergi és a magyarországi kereskedelemnek évszázados múltja van, és ennek bizonyítékai azok az ón tányérok, amelyeket falusi református gyülekezetek vásároltak úrvacsorái kenyérosztás céljára, esetleg perselynek. római katona ül a földön. A domborműves ábrázolás alatt felirat olvasható német nyelven: „Christus is auferstanden von dem Tot” - Krisztus feltámadott a halálból. A tányér peremén a hét német választófejedelemség címere sorakozik, korsóban elhelyezett virágcsokrok között. A tányért a kohói (Szatmár m. Románia) gyülekezet őrzi. Hans Spatz (1630-1670) készítette a 2. képen bemutatott tányért: Jézus áll a középen, a sírból füstgomolyagszerű fényesség árad, de itt már négy római katonát látunk, akik közül kettő a földön ül, fekszik, ketten pedig menekülnek a sír mellől. Hans Spatzmester a tányér peremét kifejezetten húsvéti jelképekkel, pontosabban Jézus szenvedésének az eszközeivel díszítette. Tizenkét ovális mezőben egy-egy angyal áll, és a következő tárgyakat tartják a kezükben: pohár, illetve kehely, ami Jézusnak a Gecsemáné-kertbeni györtődésére utal; létra, amit Jézusnak a keresztről való levételénél használtak; Veronika kendője: a hagyomány szerint Veronika- kendőjét nyújtotta a keresztet vivő Jézusnak, és ezen rajtamaradt Krisztus véres-verejtékes arcának a lenyomata; lándzsa: amellyel a római katona átdöfte Jézus testét; kereszt: a jelkép Krisztus halálára utal; kalapács: ezzel verték be r HÚSVÉTI TÁNYÉROK Abból következően, hogy a nürnbergi kereskedők a török hódoltsági területre nem mertek bemenni, a kenyérosztó tányérok csak Észak- és Kelet- Magyarországon, Erdélyben maradtak fenn az egyházközségek birtokában, vagy kerültek a múzeumokba. A nürnbergi ónöntők nevét szinte kivétel nélkül ismeri a német szakirodalom, és a mesterek többféle díszítéssel ellátott, öntött technikával készült tányért hoztak forgalomba. Vannak ún. virágos, Nóés, császár, szultán, Dánieles tányérok, mi azonban most a „húsvéti tányérok”-ról beszélünk. Caspar Ederlein (1560-1633) műhelyéből került ki az 1. képen látható tányér: középen a feltámadott Jézus áll a nyitott kőkoporsó előtt, kezében a halál feletti győzelmet jelképező zászlóval, oldalt két alabárdos 1. Húsvéti tányér 16 HARANG
