Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-04-03 / 14. szám
Lelkészek, papok szolgálatát a lélek szolgálatának szokták nevezni. Jól tudjuk azonban, hogy az evangélium meghirdetése mellett egy-egy településnek az életében nem úgy vesznek részt, mint akik kívülről vagy felülről nézik az életet. Különösen észrevehető' ez olyan esetekben, amikor a lelkész több évtizeden át egy helyen szolgál. Egy ilyen nyugdíjas evangélikus lelkészt kerestünk fel Békéscsabán, id. Dedinszky Gyulát, aki e napokban ünnepelte 85. születésnapját. Felesége társaságában, hármasban beszélgetünk a megtett életútról, különösen is a közel két évtizedes nyugdíjas időről, melyben arról tett bizonyságot, hogy a lelkész nyugdíjas élete sem tétlenkedés, hanem nagyon aktív szolgálat a rábízottakért. Papi ősök, papi vágyak ('-V iy->M - Honnan indult el élet<’s h°8yan érkezett el vV ^Yv Békéscsabára? Dél-Bácskában, Dunagálos (Glozsan) nevű falucskában születtem, édesapám Dedinszky János a k*s szlovák falu papja volt. édesanyám is papleány volt, Stollmann Anna. Kétszáz évre visszamenően papi őseim voltak és két fiam is evangélikus lelkész. Sopronban végeztem teológiai tanulmányaimat. Kiskőrösön, Ipolyvecén és Szarvason káplánkodtam, majd Kiskőrös meghívott parókus lelkészének, ahol valamivel több mint egy évtizedet töltöttem és végül harminc évig voltam Békéscsaba egyik lelkésze, mivel itt több lelkész szolgál együtt. 1972-ben itt mentem nyugdíjba.- Egyházában számon tartják úgy is, mint az első finn ösztöndíjas lelkészt. Igen. Elsőként kaptam meg ezt az ösztöndíjat és nagy érdeklődéssel mentem a testvérnép országába. Ismerkedtem a finn „parasztpróféta” Ruotsalainen Pál ébredési mozgalmával és a finn nép és egyháza életét, történetét kutattam. Mély nyomokat hagyott bennem a finnek kegyessége.- Milyenek az emlékek a kiskőrösi gyülekezetben töltött időről? Nagyon kedvesek és örömre adnak okot még most is. Több lelkész szolgált a gyülekezetben, igen erős volt a kegyességi élet, sok és sokféle volt a szolgálatom. Mégis annak örülök legjobban, hogy a tíz év alatt a gyülekezet minden családját meglátogattam. Ez a személyes kapcsolat elengedhetetlen a lelkészi munkában.- Hogyan folytatódott ez Békéscsabán? Itt a gyülekezet szinte érintetlen volt azoktól a kegyességi hatásoktól, melyeket az előző gyülekezetemben találtam. Inkább liberális beállítottságúak voltak. A gyülekezet egy része igen gazdag volt, de nagy létszámú, földnélküli földmunkás, proletár réteg volt a nagyobbik rész. Az én kerületemben ilyen szegény emberek laklak. Itt sem akartam más lenni, mint a gyülekezet papja, ezért szoros kapcsolatot építettem, itt is folytattam a látogatásokat. Ez feltűnő volt, mert a szegény ember házába nem volt szokás bekopogtatni, még a papnak sem. Kiterjedt tanya terület is tartozott hozzám, itt „tanyai heteket” tartottam. Egész héten kint tartózkodva nappal látogattam, este közös alkalmat tartottam a közeli tanyai iskolában.- E nagy gyülekezet gondja mellett ismereteim szerint elég sok írásbeli munkája is megjelent. Milyen témákat ölelt fel irodalmi munkássága? írtam egyházi lapokba, pl. a finn ösztöndíjas tapasztalataimról, zsinati, egyházszervezeti kérdésekről és fordítottam finn novellákat, elbeszéléseket. Ha valami csabai érdekesség előkerült, abból mindig született egy kis dolgozat. Ezek leginkább a település néprajzához tartozó írások voltak. Természetesen hozzájárultak a nemzetiségi néprajz irodalmának erősítéséhez.- Hallhatnánk néhány dolgozat címét? Békéscsaba nyelvi és vallási képének kialakulása: A csabai szlovák tájnyelv; Békéscsaba nemzetiségi történeté c. munkáim sorolhatók ide. De írtam az USA-ba kivándoroltakról, A csabai evangélikus szlovákok szétrajzásáról. Talán ma sem tudják sokan, hogy Ambrózfalva, Mcdgyesegyháza, Gerendás, Nyíregyháza és az Arad megyei Antalfalva mind csabaiak alapítása. Ide sorolom azt a munkámat is, melyet a Csabagyöngye szőlő nemesítőjéről Stark Antalról írtam, aki csabai vaskereskedő volt. Ezt 1980-ban a Kertészeti Egyetem kiadta. A szlovák betű Békéscsabán c. munkámat — mely a csabai egyházi és világi irodalmat ismerteti - a városi tanács adta ki. Tanulmányaim jó része megjelent magyarul a Békési Élet és az Új Auróra c. megyei folyóiratokban, szlovákul pedig a Magyarországi szlovákok néprajza c. tanulmánykötetekben. Írtam még egy anekdotagyűjteményt Vidám Csaba címmel és A csabai kolbászról egy tanulmányt. A tanulmányok közül több megyei vagy országos pályázatokon első díjat is nyert.- Természetesen voltak egyházi kiadványok is. Melyek ezek? Kiskőrösi koromban két társszerzővel közösen adtunk ki egy gyermekprédikációs gyűjteményt. Ennek finn anyagát fordítottam. A csabai lelkészek és segédlelkészek életrajzát vagy önéletrajzát összegyűjtöttem, a hiányzókat megírtam egy kötetben. 1989-ben megyei első díjat nyertem A biblia néprajza c. munkámmal.- További tervek? Erre a kérdésre már megszólal a hűséges hitvestárs is a féltő szeretet és aggódás hangján. Férjem megígérte, hogy egészségi állapota miatt nem ír több dolgozatot. Jövőre lesz hatvan éve, hogy hűséget fogadtunk egymásnak. Szép ajándéka lenne Istennek, ha ezt együtt megérhetnénk. Vigyáznunk kell egészségünkre! Most örülünk ennek az évfordulónak. A város és a gyülekezet együtt köszöntötte férjemet. Azután jó lenne együtt ünnepelni jövő évben a házassági évfordulót. TÓTH-SZÖLLŐS MIHÁLY 22 HARANG Zay Péter felvetele
