Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-04-03 / 14. szám
rKEZIK Abban az időben már föl-föl bukkant egy-egy film a világ mozgókép termésében, mely a nyomorúság viharával szemben álló papot mutatott be. Somogyi főtisztelendő urat nem vette észre senki. Talán csak én... Mert megakadt a szeme a diákköri nélkülözésemen. És reggeli-ebédet szerzett számomra a telepi népkonyhán. Később pedig - szintén az ő jóakaratának köszönhetően - előbbre rukkoltam a táplálkozási ranglétrán. Ott kosztolhattam a gondnokság alkalmazottainak ebédlőjében. Szabálytalan egyházi személy volt ő. Nem emlékszem, hogy a szeplőtelen fogantatás dogmájáról beszélt volna nekem, s olyan diskurzusainkat 4 templom és a köré épült Havanna lakótelep egy részlete sem tudom felidézni, melyekben ő azt magyarázta volna, miként váltak rózsákká Szent Erzsébet asszony kötőjében a szegényeknek szánt adományok. Azt mondhatnám, hogy furcsa ellencsodaként még a rőzsék is kenyérré változtak, hogy szétoszthassa a szűkölködők között. Később, hogy felnőtté váltam, tegeződő barátsággá vált kapcsolatunk. Sorscsapás után, sorscsapás érte őt - elvesztette édesanyját, nőtestvérét (ők ketten voltak a gondviselői) sógorát, sógornőjét - és egy napon rájöttem. Somogyi Laci sóhajtásnyi tájszólást őrző beszédében mindig bujkál már A felújított templombelső egy kis szomorúság. És a magam bárdolatlan félpogány modorában egyszer csak szívének szegeztem a kérdést:- Annyi mindenkit elvesztettél Laci, a hitedből maradt-e még? O halálos komolysággal, szinte alázatba fúló hangon mondotta:- Semmim sem maradt Emőkém, csak ez az egy... Aztán tizennégy esztendeje lebontották a telepet. Csak a katolikus és az unitárius templomot hagyták meg. Két és fél évre a távoli Kőbányán jelöltek ki lakást az akkor már hatvannégy esztendős telepi plébánosnak. O nem panaszkodott, bár gondolható, hogy egy idős férfi számára mit jelenthetett napról napra Lőrincre utazni a reggel hatórás misére. Közben felépült a templom körül, a lebontott település helyén a Havanna lakótelep. Ugyanannyi lakással, mint ahány ember élt valaha a lőszertelepen. És a sokemeletes épületmonstrumok lábánál ott állt továbbra is a szegények szegény temploma. Szerencse, hogy a hozzánk történelmileg millió szállal kötődő kubai fő-HARANG 17
