Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-04-03 / 14. szám

város nevét aggatták a bérház-kolosszusok telepére. Bécs, Párizs, vagy Stockholm alighanem gúnynak tekintené, ha ezt a szeméttől ragadós, agyonrongált épületegyüttes hordozná a nevét. A hajdanvolt nyomorúságtelep patika tisztaságú volt a Havannához képest... És ott a hetvenhét éves Somogyi László — akkor már tiszteletbeli kanonok — merész vállakózásba kezdett. Plébániát akart építtetni a viharvert istenháza mellé.

Erről a kalandról beszélgetünk az idős lelkésszel, akinek fáradt szívét egy ideje pacemaker biztatja fegyelmezettebb szolgálatra.- Látom, most is annyian tesznekvesznek itt — nézek a templomudvarra - mint egy kisebb katonazenekar.

Fáradt mosoly nyugtázza szavaimat. Majd:- A segítség volt az építőköve a plébániának. Már a tervezést is jószívből végezte Zurmühl Emil építész. Kétszer is dolga volt vele, mert először úgy képzeltük, hogy a templom és a közösségi ház közé ékelődött szabadtérre kerül a plébánia. Később kellett változtatnunk az elképzelésen, hogy az oldalfalhoz építkezzünk.

A kanonok nem panaszkodik, de jómagam úgy sejtem: nem véletlenül telepítették a kultúrházat a templom nyakára. Az ötlet kigondolását alighanem merő jószándék vezérelte: nem akarták, hogy az ájtatoskodó hívek

Fatimából kaptak ajándékba

nélkülözni legyenek kénytelenek a kemény rock zenét. Mondom, Somogyi László egyetlen szóval sem említi ezt. Sőt, mesébe illő jámborsággal még arra is keres mentséget, hogy valaki letörte a templom előtti feszületről Jézus mindkét karját.- Szegény, idegbeteg ember volt - jegyzi meg.

Mekkora is ez a plébánia? Honnan került rá pénz?

Bejárjuk a 370 négyzetméteres épületet. Szemben a jelenlegi állapottal, amikor emeleten lévő tanácsi lakásban

él Laci bácsi, utódja már önálló plébános-hajlékot vehet birtokba. Sőt a káplánnak is lesz otthona. Most még a sekrestye az iroda. Ezt a célt is szolgálja majd egy helyiség. Sőt a hitoktatásra is itt van még egy tanterem. És konyha, ebédlő kínál majd komfortot.

A költség? Az esztendeje kezdődött munkálatokhoz kaptak kétszer 15 ezer dollárt a Keleti Papokat Segítő Szent Társaságtól. Utóbb még 5782 dollárt. Egyik külföldön élő honfitársunk, Simon József megboldogult feleségének emlékére kereken egy millió forintot adományozott. (Emléktábla őrzi a templomban Simon Mária nevét.) Két milliót kölcsönzött nekik a váci püspökség. Egy svájci magyar két részletben összesen 100 ezer forinttal járult az építkezéshez. És az egyházközség sok híve áldozott egy forinttól ezrekig terjedő összegeket.

Ha már kizaklattam beszélgetőtársamból ezeket az adatokat, jóllehet nem pereg belőle a szó, évődésnek szánva a kérdést arról faggatom, ő maga jutott-e már így égből hullott summához? Szemérmes zavarral feleli:- Nemrég nyertem a lottón négyszázezret.

Fölszisszenek:- És mire költ ekkora vagyont egy magányos istenszolgája?

Kis tartózkodás után megmondja:- Hát... Százezerből a harang-automatát csináltattam, a maradékot meg befizettem az építkezés számlájára.

... Fáradt és békességes ez a férfiarc. Szakadatlan szolgálat volt főtisztelendő Somogyi útja Életében kétszer volt úgymond szabadságon. Tíz napot töltött távol, amikor a mandulájától megszabadították, egy hétig amidőn a szívritmusszabályozót építették a szervezetébe. Színházban negyvenkét éve járt, moziban vagy tíz esztendővel később.

Nem ide tartozó dolog, de ő kérdez:- A nagy változásban nem vetik majd szememre, hogy én tanácstag voltam Lőrincen?

Hamaijában nem is tudok mit felelni erre. Csak most fogalmazom meg a papír fölé hajolva tétován: mentsen meg bennünket az Úristen, hogy a közszeretet révén közszolgálatra kiválasztott embereknek bármitől is tartaniok kelljen. Ha tiszták maradtak és fáradtságukkal a sokaság terhét hordozták.

... Hát így-így telepi emberek Laci bácsija.

Az oltárkép XX. századi felfogása - közel áll a hívek érzelmi-gondolati világához (Tamaska Gyula felvételei)

18 HARANG