Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-03-28 / 13. szám
‘Beharangozó HOLT KOLTOK TÁRSASÁGA Videó MIRE MEGVIRRAD (Fekete-fehér, franc ia fi lm) Hwfi/efsewlj Befejeződött - mégpedig a már megszokott nagy sikerrel - a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozata. s zenei életünk lassan visszazökken megszokott kerékvágásába: csökken a koneertek száma. s kevesebb nagynevű vendégművész lép a közönség elé. Az elkövetkezendő napok műsorai közül elsőként a Liszt Ferenc Kamarazenekar PESTI VÍGADÓBELI hangversenyét emeljük ki, melyre 29-én, csütörtökön kerül sor. A népszerű együttes Telemann 126 fennmaradt zenekari szvitje közül - a feltételezések szerint mintegy ezret komponálhatott - a La bizarre címűt szólaltatják meg. majd Bartók 1940-ben írt zenekari Divertimentóját. Az esten végül Mozart C-dúr zongoraversenye (K. 246) hangzik el, a z.ongoraszólamot Kocsis Zoltán játssza. 30-án, pénteken és 1-jén, szombaton a ZENEAKADÉMIÁN az egyik legnagyobb orosz zeneszerző,Muszorgszkij műveiből ad elő a MÁV Szimfonikus Zenekar, Gál Tamás vezényletével. Elsőként a Go?»/-novella alapján komponált zenekari fantázia, az Egy éj a kopár hegyen komor dallamai csendülnek föl, majd az Intermezzo in modo elassico, mely egy korábbi zongoraművének zenekari átirata. A Halál dalai és táncai című balladisztikus hangvételű dalciklus négy darabja Kováts Kolos énekművész közreműködésével szólal meg. Legvégül a zeneszerző talán legnépszerűbb műve, a tíz részből álló Egy kiállítás képei hangzik el Ravel hangszerelésében. Ugyancsak 30-án, pénteken a ZENEAKADÉMIA KISTERMÉBEN lesz Kurtág Mária zongoraestje. A művésznő előbb Bach hmoll partitáját (BWV. 831) szólaltatja meg, majd részleteket ad elő Schumann Fantáziadarabok (op. 12) és Ifjúsági album (op. 68) című sorozatából. Az est második felében Debussy Öt Baudlaire dala hangzik el Csengery Adrienne közreműködésével, végül négy tétel a Prelűdök zongoraciklus első kötetéből. 1723-ban komponálta Bach nagyszabású művét, a János passiót. (Ezzel pályázta meg sikerrel a lipcsei Tamás-templom karmesteri állását.) Talán a közelgő húsvét az oka, hogy a mű két együttes műsorán is szerepel a héten. Az Óbudai Albert Schweitzer Kórus és Kamarazenekar Kenessey László vezényletével 31-én, szombaton az ÓBUDAI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN szólaltatja meg, míg a Miskolci Szim fonikus Zenekar és a Magyar Állami Énekkar Christoph Biller (NDK) dirigálásával 3-án, kedden, a ZENEAKADÉMIÁN. Ugyancsak a ZENEAKADÉMIÁN lesz az a koncert - 2-án, hétfőn -, melyen a Magyar Állami Hangversenyzenekar Fischer Adóim vezényletével kél művet ad elő. Haydn C-dúr szimfóniája (no. 90). majd Mahler hatrészes, zenakarra és énekhangra írt szomorú hangulatú Dal a földről című műve hangzik el tolmácsolásukban, melyben kínai költők verseit zenésítette meg a zeneszerző. Bizonnyal nagyszerű élményben lesz részük azoknak, akik jelen lehetnek a Debreceni iitőegyiittes estjén SZOLNOKON, a művelődési Központban, 29-én, szombaton. Az együttes az ókortól a popzenéig címmel Ázsia. Dél-Amerika és Éurópa ütőhangszeres zenéjét mutatja be. íiiúia Brecht-Weill KOLDUSOPERA (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház) 1927-ben nyitották meg Berlinben a Theater am Schiffbauerdammot. Az új színház új darabbal akarta indítani első évadját, ám a megrendelt művek nem készültek el idejében. Valaki azt javasolta, forduljanak a Deutches Theater fiatal dramaturgjához, Bertolt Brechthez. (Az író akkor már túl volt a Dobszó az éjszakában című darabjának bemutatóján - az új hangú színmű Kleistdíjat kapott - és éppen ekkoriban dolgozott John Gay Koldusoperájának átírásán.) Már csak zeneszerzőt kellett találni: Brecht ajánlatára Kurt Weillt bízták meg a songok komponálásával, s az író hamarosan átnyújthatta új művét a berlini színház igazgatójának. John Gaynek a XV11I. században írott Kodusoperája a fiatal burzsoá társadalom kalandorkorszakának vagyonszerzési módszereit ábrázolta szatirikus formában. Brecht ezeket a figurákat, s helyzeteiket felhasználva írta meg a maga művét. A bűnözők, útonállók, koldusok és rosszlányok világa, s ezek összefonódása az igazságszolgáltatással, mint társadalmi modell szinte sértetlenül került át Brecht darabjába, de az is pontosan kiderül nála, mit változott a világ két évszázad óta. 1927-ben, a premier után egy kritikus azt tanácsolta a színház igazgatójának: jó lenne, ha valami más darabot kezdene sürgősen próbálni, mert nem sok előadást jósol a Koldusoperának. Ne mosolyogjunk ezen. Az illető kritikus volt, nem pedig jós. S különben is, tévedni emberi dolog... (Színes, amerikai film. Rendező: Peter Weir) Carpe diem, éljetek a mának - mondja tanítványainak John Keating, az angol irodalom tanára, aki új tanerő a Vermont békés hegyei között fekvő, hagyománytisztelő Welton Akadémián. Keatonnak egészen más elképzelése, véleménye van az életről, a tankönyvekben írottakról, mint többi pedagógus társának. Első perctől arra ösztönzi a fiúkat, hogy a ..légy hű önmagadhoz” elve szerint éljenek, fedezzék fel milyen szép és sokszínű a világ, milyen csodálatos a költészet, a szerelem. Az excentrikus, de nagyon rokonszenves pedagógusnak hamarosan távoznia kell a pragmatizmus kultuszát szem előtt tartó intézményből. Ám „kiűzetése” hiábavaló: az elültetett mag jó talajba hullott. Ezek a fiúk. volt tanítványai már sosem felejtik el szavait, tanítását... A kisemmizettek iránti rokonszenv. a társadalmi problémák - különösen az egyén és a társadalom közötti ellentét - szem előtt tartása jellemzi az 1909- ben született nagy francia rendezőt, Marcel Cet nél. Egyik legismertebb, legjelentősebb filmje, az 1929-ben forgatott Ködös utak. (Forgatókönyvét Camé leghűbb alkotótársa, Jacques Prevert írta.) A Piene MacOrlan regényéből készült film azt a tragikus konfliktust ábrázolja. amely a korrupt, önző világ és az egyén boldogságigénye között feszül. A történet Le Havre-ban játszódik. Egy éjszaka katonaszökevény érkezik a kikötőbe, hajót keres. Találkozik egy lánnyal, beleszeret. Vitába keveredik a lány bátyjával, egy kétes egzisztenciájú alakkal, valamint néhány alvilági vagánnyal, akik megölik. A rendező a polgárok és vagányok gyávaságával, becstelenségével a Jean Gabin-Micltele Morgan alakította szerelmespár tisztaságát és tisztességét állította szembe. Camé műve 1938-ben elnyerte a Melies-díjat, a velencei fesztivál díját, s Amerikában „az év legjobb külföldi filmje” címmel jutalmazták. (Intervideo)
