Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-03-28 / 13. szám

‘Beharangozó HÄW^6eme2 FRÉDÉRIC CHOPIN e-moll zongoraverseny Martha Argerich, argentin szár­mazású zongoraművésznő, ko­runk egyik legkiválóbb Chopin­­interpretátora - aki több más díj mellett 1965-ben Varsóban meg­nyerte a nemzetközi Chopin-ver­­senyt is - a nagy lengyel zene­szerző műveiből válogatta le­mezre anyagát. Megszólaltatja-a Londoni Szimfonikus Zenekar közreműködésével, a dirigens Claudio Abbado - Chopin két zongoraversenye közül a korábbit (e-moll, op. 11.), melyben a le­nyűgözően szép zongoraszóló mellett a zenekar - és ezt már Schumann és Liszt is kifogásolta - alárendeltebb szerepet játszik. Ez a vád élte az eredetileg zongo­rára és zenekarra komponált Grand polonaise című művet is (Esz-dúr, op. 22.) ezért - mint e lemezen is - szívesebben adják elő szólószerűen, a zenekari rész elhagyásával. A művésznő vir­tuóz előadásában végül a szenve­délyes b-moll scherzo (op. 31.) szólal meg. (Hungaroton) Kön(|tf László Gyula ŐSEINKRŐL A neves régészprofesszor azon rövidebb írásait gyűjti egybe e kötet - tematikus rendbe csopor­tosítva melyek már megjelen­tek folyóiratokban, és a nagykö­zönség számára kevéssé hozzá­férhető szaklapokban. Olyan ol­vasmányos, közérthető írások ezek, melyek a téma továbbgon­dolására, olykor vitára késztetik olvasójukat. Az őstörténet téma­köréből többek között olvasha­tunk a gyűjteményben a magyar ősvallás nyelvi emlékeiről, a finn­ugor népek jelképeiről és díszítő­­művészetéről, valamint a ma­gyar-mongol kapcsolat kérdésé­ről. A magyarok betelepedése előtt a Kárpát-medencében meg­­keresztelkedett avar törzsek éltek. A hozzájuk kapcsolódó régészeti leletek tanulságait elemzik a kö­vetkező írások. Az összeállítás­ban helyet kapott a „kettős hon­foglalás” nagy vihart kavart el­mélete, valamint olvashatunk a Zemplénben talált honfoglalás kori vezéri sírokról, és a prágai Szent István kardról. A kötet egyik legizgalmasabb tanulmá­nya a szent koronával kapcsolatos kérdéseket vizsgálja, a másik a Szent László legenda kultúrtörté­neti összefüggéseit és különféle ábrázolásait. Befejezésül László Gyula néhány személyesebb han­gú írása olvasható halott bará­tairól. (Gondolat Kiadó, 128,- Ft.) KÜZDÉS AZ ÉLET Madách Imre válogatott müvei Madách alkotásaiból a köztudat­ban szinte csak két drámai alko­tása, Az ember tragédiája és a Mózes él, s alig ismert, hogy más műfajokban is kísérletet tett az őt foglalkoztató kérdések megvála­szolására. E műveinek - elsősor­ban gondolat- és érzelemgazdag lírájának - ismerete azért is szük­séges lenne, mert általuk fő mű­veinek a mondandója is ponto­sabban értelmezhető, hiszen Madách azon kevés íróink egyi­ke, akinek pályája „egységes célra irányultságot” mutat. A madáchi életmű teljesebb megismerését segíti A magyar irodalom gyöngyszemei című so­rozat legújabb kötete, melyben olvashatók az író legfontosabb versei, néhány értekezése, vegyes feljegyzései, levelei, valamint fő műveinek egyike, Az ember tra­gédiája. (Móra Könyvkiadó, 55,- Ft.) Graham Greene ISMERKEDÉS A TÁBORNOKKAL Előre nem látott, tragikus aktuali­tása van a Mérleg sorozat újabb kötete megjelenésének: az Egye­sült Államok hadseregének pana mai inváziója — az ürügy: Norie­ga ezredes elfogása volt - mely ismét az évtizedek óta forrongás­ban lévő közép-amerikai országra irányította a világ figyelmét. Graham Greene személyes em­lékeken alapuló, regényszerűen izgalmas esszéje Panama közel­múltbeli történelmének egyik for­dulatos fejezetét mutatja be. a ki­váló képességű Omar Torrijos Herrera tábornok életén keresz­tül. aki 1969-ben államcsíny ré­vén lett az ország államfője, s aki máig tisztázatlan körülmények között halt meg. minden jel sze­rint politikai merénylet áldozata­ként. (Európa Kiadó, 36,- Ft.) A VIDÉK POLGÁROSODÁSA (Új szerzemények a jelenkori tárgykultúrából) Néprajzi Múzeum A 19. század végéig, a 20. század elejéig a magyar parasztság önál­ló. zárt társadalmi egységet alko­tott abban a tekintetben is. hogy nem volt önálló vásárlóerő a nemzeti piacon, hanem önmaga számára készítette el helyi stílusú, többnyire gazdagon díszített, ősi formákra visszavezethető haszná­lati- és dísztárgyait. Ez a zártság a polgárosodás időszakában foko­zatosan oldódni kezdett, s a pa­rasztság már nemcsak áruter­melőként, de vevőként is meg­jelent. E kiállítás újszerű megkö­zelítésben - szemben az eddigi, főleg „klasszikus” népművészetet reprezentáló tárlatokkal - a pol­gárosodó parasztság tárgyi kultú­ráját dolgozza föl, a szemléletes­ségre törekedve, élethű enteriő­rökben: látható berendezett ún. tisztaszoba, hálószoba, hagyomá­nyos paraszti és újszerűbb eszkö­zökkel fölszerelt polgári konyha. Kevéssé ismert, hogy az aján­dékozás szokása - amikor család­tagok és ismerősök jeles alkal­makra maguk készítettek vagy vásároltak emléktárgyakat - ugyancsak a polgárosodás korá­ban lett része a parasztság életé­nek. A kiállítás tematikus elren­dezésű vitrinekben mutatja be a korra jellemző ajándék- és emlék­tárgyakat. (Megtekinthető május 15-ig) 36 HARANG

Next

/
Thumbnails
Contents